2009. szept. 4.

FlyLady- Miért működik?

Pár napja Ezkriszti írt egy segélykérő bejegyzést. Elküldtem neki egy olyan program linkjét, amit én már pár hónapja megpróbálok beilleszteni a mindennapjaimba, s mondhatom, drasztikus változások történtek. Kriszti közkinccsé tette az infokat (én sem sajnáltam mástól, de meg sem fordult a fejemben az eddigi virtuális beszélgetéseink kapcsán, hogy másnak is szüksége lehet rá a csapatban..), s kiderült igenis többen vagyunk érintettek a kérdésben. A babás lányok közt indult egy beszélgetés, arra szerettem volna válaszolni, de olyan hosszú lett, nem terhelem vele a topicot... Ide meg úgyis azt irkálok, amit csak akarok.. :P

Szóval a téma az, miért is van szükség mostanság arra, hogy külön műsorok, honlapok, könyvek szóljanak a háztartásról, takarításról, rendszerezésről? Első körben engem is megdöbbentett: A FlyLady program, amit most követek, tulajdonképpen semmi mást nem mond, mint amit anyám szajkóz és csinál nap mint nap.. Mi akkor a különbség, amitől ez nekem működik, amit meg ő csinál, az nem?

Szóval a magyarázatot a történelmi múltban kell keresnünk. :DD Nagyanyáinkat, de még anyáinkat is nagyrészt úgy nevelték, hogy az igényeiket, de sokszor még a szükségleteiket is rendeljék alá a családjuknak, férjüknek. Ha jobban körülnéztek, a fiatalabb generációban is találtok még jószerivel példát erre az evolúciós kövületre (:D), leginkább az alacsony iskolázottságúak körében (illetve vannak azok, akik ezt nagyon is tudatosan hivatásszerűen csinálják...az külön téma.. ). Aztán jött egy nagy váltás, hippimozgalom, flowerpower, emancipáció, a lányokat is egyre inkább taníttatták, és ahogy csökkent a családokban a csemeték száma, úgy lettek a gyerekek egyre inkább elkényeztetve. A lányok is, nemcsak a "nekimindentszabad" fiúk.

Ma már lesülne a bőr a képemről, de 14 évesen hétvégéken még 11-kor az ágyban szunyáltam, míg anya porszívózott, főzött, meg csinálta azt a sokmindent, amit most már én is.. Aztán később sem várt el tőlem senki semmit többet, minthogy a szobámat többnyire rendben tartsam. Nem volt egy nagy szám, szerettem is csinálni, könyvek tematikusan, méret szerint csoportosítva, ruhák színárnyalatokként stb.. A mosógépet is csak akkor tanultam meg kezelni, miután megelégeltem, hogy az egyetemről minden héten hazacipeljem a szennyest. Tejbegrízt is ott főztem először. És minden mást szakácskönyvből próbáltam ki, vagy telefonos segítséggel, mert előtte sohasem kellett.. (És volt olyan évfolyamtársam, aki ötödéves korunkban ámulva- bámulva csodált, én milyen ügyes vagyok, hogy tudok olyasmit főzni, mint a párolt rizs.. :D)

Aztán hazaköltöztünk, férjhez mentem, és egy varázsütésre mindenki rögtön elvárta tőlem, hogy sikeresen menedzseljek egy egész háztartást. Mert már harminc éves vagyok!! Anyámnak ilyenkor már iskolás gyerekei voltak!!

Szóval hogy is van ez? Egészen idáig csak ÉN voltam, csak MAGAMMAL kellett törődnöm (jó, persze, törődtem én a párommal is, de nem kötelességből vagy elvárásból, és ő is gondoskodott adott esetben magáról.. ami manapság már nem mondható el igazán.. :P) Senki sem tanított meg rá, most pedig tudjam magamtól?

Nem ehhez voltam szokva, és meg kell mondjam, eszem ágában sincs önfeláldozni magam a zoknimosás oltárán.. :D Azt szeretném elérni, hogy jól csináljam ezeket a dolgokat- szívesen gondoskodom a családom jólétéről, de senki se vegye ezt magától értetődőnek, sőt alapvető női kötelességnek, hanem értékeljék az erőfeszítéseimet és lehetőségükhöz mérten vegyék is ki a részüket belőle..

A FlyLady-ben van egy fogalom, ami mostanság (nem tudom, miért) kissé talán háttérbe került, de majd biztosan foglalkoznak ezzel is még részletesebben: Inner Princess- a bennünk lakó hercegnő- egy durcás, infantilis kis akarnok. (Vehetjük úgy, hogy férjhezmenetelemig az egyedüli énem..) Ő ugraszt ki reggel hatkor az ágyból, csak azért mert kitaláltam valami jópofa varrnivalót, vagy valami új fejlesztő játékot a lányokkal, aztán azon kapom magam, hogy kilenckor még mindig a rajzaim vagy a varrógép mellett ülök (ülünk a csajokkal), persze pizsiben.. és a napi restanciám meg csak nő.. kapkodás, bűntudat, káosz...

Eltüntetni, háttérbe szorítani nagy hiba és lehetetlenség lenne.. Fel kell ismerni a hangját és meg kell vele találni a kompromisszumot, sőt igenis kell hagyni néha és kényeztetni gyakran. :) Szóval nekem az a feladat, hogy meggyőzzem ezt a pici belső hangocskát, hogy először végezzem el a reggeli rutint, s csak aztán kezdjek el "játszani", miután már minden sínen van. Anyám, nagyanyám életéből csak a soha véget nem érő monoton házimunkát látom, eddig magam is ezt tapasztaltam, ezért is utáltam ennyire. Felmosok, felporszívózok, fél óra múlva a férjem hazaszalad valamiért, és mivel csak beugrott, a cipőjét nem veszi le: munkásbakancsban végigtrappolja a házat.. ezért érdemes???... Ebben a programban a pihenők, önkényeztetés, családi program ugyanúgy kötelező elem, mint a napi gürcölés... Kedvencem a pénteki randinap: közös program a férjeddel - csak ketten... Huh.. a négy hónap alatt legalább már egyszer sikerült megvalósítanunk... de a korábbiakhoz képest már ez is valami.. A hétköznapok taposómalmában néha már elfelejtődnek azok az értékek is, ami miatt az egész hajtás elkezdődött.. (Mert ugye senki sem azért gürizik, gyűjt, hogy a család majd ki tudja fizetni a szép koporsót??)

Szóval, ha esetleg egy-két ponton magadra ismersz, van segítség.. Sőt, egy hazai blogon épp most készülődik valami.. Via a FlyLady főbb elemeit készül lefordítani, hogy azok se maradjanak ki a jóból , akik esetleg nem bírják olyan jó az angolt..

20 megjegyzés:

  1. Engem is foglalkoztat ez a téma, örülök, hogy írtál róla.

    VálaszTörlés
  2. Pontosan ez a probléma itthon. Hogy nekem ez a feladatom. Miközben én nem úgy érzem, hogy a házimunkának kellene szentelnem az életem. Mellesleg ha így nézzük nem csak az én feladatom, mert közös háztartást vezetünk vagy mi. Úgyhogy hosszas tárgyalások után kialakulóban van egy rendszer miszerint anya a szokásos napi rutin - mint a 2 gyerek mellett való főzés, romeltakarítás - mellett, heti egy nap próbál minden mást megcsinálni - takarítás, mosás, teregetés, vasalás, rendrakás, stb. , amíg a fiúk máshol foglalják el magukat és én így hatékony tudok lenni és nem forgácsolódom szét. És hogy a kedvtelésekről is szó essen, a héten egy nap még az enyém reggeltől estig, amikor én "dolgozom", csinálom, amit én szeretnék. Nekem mindegy, hogy ez melyik nap, lehet hétvége is, hiszen nekem úgyis minden nap ünnepnap, nem? Hiszen itthon lógatom a lábam és semmit nem csinálok. De akkor mitől szoktam elfáradni??? :))

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jól megfogalmaztad azt, ami nagyon sokunkra jellemző. Persze én itt falun abszolút látom , hogy miben különbözöm a többiektől és ezért ufonak érzem magam. Pl.az anyósom állandóan szöszmötöl valamit a kertben, a lakásban, de semmiféle kézimunkához nem ért és csak a zalai hírlapot olvassa. Itt az is furcsa, hogy én pl. normálisan felöltözöm, a ruhámhoz illő nyakláncot teszek fel..stb és úgy megyünk el a boltba, postára, sétálni. Most nem tudom ám, hogy ezt miért írtam le, de ate bejegyzésed kihozta belőlem.

    VálaszTörlés
  4. Hú, de sok ponton magamra ismertem, megyek is olvasni az ajánlott blogott, nagyon rámfér :)

    VálaszTörlés
  5. Beleolvastam ebbe a programba, és ezek után már bátran megvallom azt, amit korábban még a legszűkebb családnak is alig mertem mert nagyon cikinek éreztem :)) Szóval én azt a módszert alkalmazom, amikor nagyon nincs kedvem semmihez, de úszik a lakás, hogy 100 egységnyi dolgot megcsinálok egyszerre. Elég öntörvényűen kezelem, hogy mi is egy egység (hangulattól függően, hol csak egy villa elpakolása, hol, az összes evőeszközé:)),de legalább csinálok valamit:)) Tudom elég kezdetleges módszer, de én szeretem:)))

    VálaszTörlés
  6. Nekem ez egy kicsit maskep jon le.
    Abban igazad van, hogy az egesz haztartas vezetese dolog ugyanolyan mint minden mas, tanulni kell. Bar en jobban szeretem ha magam talalom ki, mert akkor az jobban az en ritmusomhoz igazodik, de az eredmeny szempontjabol edesmindegy, lenyeg, hogy ugy erezze az ember, hogy mukodnek a dolgok;-)
    De az igazi kulonbseg a szulenkhez kepest, hogy nekunk van valasztasunk es ezt a helyzetet mi valasztottuk sok mas kozul. Es maga a teny, hogy volt valasztasunk, hogy karriert epitunk ezerrel, vagy otthon nevelunk 10 gyereket, vagy es szerintem ez a lenyeg, karriert es csaladot AKARUNK. Szoval mind a ketto kell, akkor ezzel bizony tobb munka van, amit ossze kell szervezni DE!! sokkal tobb benne az orom es a pozitiv energia. En erre soha nem ugy gondoltam, mint amibe belekenyszerultem, hanem mint amit en akartam.
    Egyebkent soha annyit nem tudtam a hobbimmal foglalkozni, mint miota itthon vagyok, elotte egyszeruen nem volt idom ra. Azt gondolom a hazimunka az en dolgom, ami nem jelenti, hogy nem fogadok el, vagy kerek segitseget, de megszervezni nekem kell mert az, hogy 5 evig otthon LEHETTEM (nem kellett, ezt igy akartuk) ez nem csak tolem, de a ferjemtol is kovetelt sokat, amivel meg neki kell megbirkoznia.
    Szomorce en ertem, amit irsz es hogy miert illik ide. Mert az is fontos, hogy olyan szep maradj, mint a gyerek elott es ez NEKED fontos;-) En csak ahhoz kivanok sok erot, hogy az ufosagot ne add (adjuk)fel, akarmilyen is a kornyezet.

    VálaszTörlés
  7. Valóban nem tanultuk a háztartásvezetést, pedig az is munka. A fogyasztói társadalom térnyerése is ludas lehet a dologban. Megveszünk egy csomó dolgot mert pillanatnyilag kell, olcsó volt, vásárlás öröme... A régi meg marad és foglalja a helyet, mert tulajdonképpen még az is jó/sajnálunk megválni tőle.
    Én mindenesetre örülök hogy ráismertél mi lehet a bajom. Tényleg szimpatikus hogy a feltöltő dolgok elvégzését is "megköveteli"

    VálaszTörlés
  8. es meg egy `aprosag`, szoval az mar vilagos, hogy nekunk ezt tanulni kell, az egesz helyzetet meg a konkret dolgokat, de a ferjeinknek meg inkabb. Egy ferfit ez az egesz karrier es csalad dolog sokkal zavarosabb helyzetbe hoz, mert nem tudjak, hogy epp melyik szerepben vagyunk.
    Ezert szerintem is a legfontosabb, hogy mi tudjuk mit szeretnenk PONTOSAN es azt kepviseljuk, egy `szabadnap` (mikor kedvunkre dolgozhatunk;-D), heti egy gyertyafenyes vacsora, uj ruha stb.

    VálaszTörlés
  9. És -mert egy témát nagyon sok irányban lehet folytatni :)- már ott is vagyunk a gyereknevelési elképzelések és gyakorlat generációnkénti módosulásánál. Annál, hogy abból amit az előző generáció legjobb belátása szerint csinált ( vizsgaidőszakban én sem láttam hetekig mosogatót :) ), mi jött be és mi az ami nem annyira.
    A nagyszülők "hibáiból" az unokák profitálnak, mert igyekszünk az utólag persze már könnyen levonható tanulságok szerint nem elkövetni ugyanazokat. Sok mást úgyis csinálunk, de a gyerekeinknek is kell hagyni valamit :)

    VálaszTörlés
  10. Azt elfelejtettem írni, hogy ezt az ufoságot köszönhetem annak, hogy 14 éves koromtól kezdve 4 évet Bp.-en és 4 évet Szombathelyen tölthettem és ez eléggé meghatározó volt. sokszor megkaptam, hogy lenézem a "falusiakat", pedig nem, hiszen én is az vagyok, csak másként gondolkodom és nem szeretném, ha az életemet csak a háztartás , a pletyka és az idióta tv műsorok nézése töltené ki. Szerencsére azért már találtam itt egy vkit aki hasonlóan gondolkodik( egy gyesen lévő 3 gyermekes óvónéni), mint én:)) Ja és pesze Vera barátosném, de ő még ufobb, mint én.

    VálaszTörlés
  11. Hát, Kriszta, nem tudom, én az ilyen kollektív választásokat annyira nem szeretem magamra venni. :D (Kb. mint amikor azt mondják, nekem kellett a fájdalmas szülés, hisz mindenért a nő a hibás, Éva ősanyánknak köszönhetjük..) Szóval szerintem ez csak egy ál-választási lehetőség, és sokaknak valójában nem is adatik meg, mert a., nem dolgozhatnak- akkor sem, ha szeretnének, b., nem tehetik meg, hogy gyerek mellett ne dolgozzanak, mert nem élnének meg egy fizetésből. Ez sok politikai fórum vitatémája, hogy meg kellene adni a nőknek ezt a választási lehetőséget, arra a következtetésre azért eljutnak mindig, hogy ez manapság elég keveseknek adatik meg. Azt én is írtam, hogy JOBB a helyzetünk, mint régen, ha másért nem, mert van családtervezés, nővédelem, munkalehetőség, ami a nők kiszolgáltatott helyzetét nagyban csökkentette. De míg a körülmények átalakultak és sok új elvárással kellett szembenéznünk, addig a régi elavult követelményrendszer is megmaradt sok helyütt a nőkkel szemben. Én sem az ellen ágáltam, miért is nem a férjem mosogat és főz, rengeteget dolgozik ő is. Itt inkább arról van szó, hogy ne érzékeltesse velem senki, hogy azért, mert itthon maradhattam, nekem hálásnak kell lennem, és kötelességem minden házi munkát elvégeznem. Aki nem segít akkor, mikor otthon vagy, hogy fog segíteni akkor, mikor már munkahelyen dolgozol? Szerintem teljesen rendben van az, hogy az anya otthon dolgozik, szervezi a háztartást, neveli a gyereket,a férj a melóhelyen szerzi a pénzt. DE: az már nem oké, hogy férj este hazaesik, összeesik, asszonynak megy a nap tovább... Akkor legyen az is munkanap, és ami hátramarad az meg közös feladat... (Ne feltétlenül a mosogatást vegyük, legyen mondjuk a gyerekgondozás, nevelés..)

    De ez a post nem is erről szól, hanem inkább arról, hogy ha valaki NEM tudja összeszervezni ezeket a teendőit, annak mi lehet a háttere, és mi lehet rá a megoldás.. Te nagyon határozott, következetes és öntudatos nő vagy, (irigyellek is érte rendesen.. :D), de azért meg kell mondjam, ezek a tulajdonságaid nem éppen női princípiumok, s mint olyanok jóval ritkábbak a nők között.. Szóval akinek ezek nincsenek meg, azoknak jól jön valami támasz, kontroll (vicces a párhuzam a diétákkal.. ez a program olyan, mint egy jó diéta, nem egyszerre kell sokat fogynod, és van benne jutalmazás is.. :D )

    (Amúgy szervezni én is jól tudok.. csak ne magamról lenne szó-- mondtam is a páromnak, az lenne az ideális, ha egy nagy udvarházunk lenne vagy 200 évvel ezelőttről, egy hordányi szolgálót és inast jól el tudnék dirigálni.. :D ) (Ez csak vicc... még takarítónőt sem fogadok, mert nem bírom a gondolatát sem, hogy más dolgozzon helyettem.. )

    VálaszTörlés
  12. FércJudit, igen ez elfogadható kompromisszum lenne... csak... csakhát... a férjem is akar(na) szabadidőt.. És neki baromi kevés van (hiába magyarázom neki, hogy nekem is pontosan annyi van, mint neki (vagyis az ő szabadidejét felezhetjük), mert ha ő nincs itt pl., az nekem sem igazi szabadidő... Mikor alszanak a gyerekek.. Aha, kösz.. menjen el ő akkor motorozni, nekem meg hagyja meg a vasárnapot varrásra.. :PP)

    Lean, nem hülyeség, bár ha már rá tudod venni magad 100 dologra, akár nagytakaríthatsz is.. :D Nekem az első lépés mindig a legnehezebb (főleg a mosogatő felé.. :D)

    Ahama, a legjobb meggyőződésednél jobban úgysem nevelhetsz.. az idő fog majd igazolni, vagy rácáfolni.. :D Bizonyára a szüleink is ebben a hitben követtek el hibákat (is) - én biztosan megkövetelem a lányoktól a részvételt a házimunkában, még akkor is, ah egyedül könnyebb... Sára pl. már egész jó tejbegrízt tud főzni.. ;) (Pedig még nem is egyetemista.. :D)

    VálaszTörlés
  13. Szömörce, én is értem, miért írtad.. Falun a konvenciók még erősebbek, bár talán meglepődnél, hogy bizonyos kérdésekben, még a nagyvárosokban is.. A legjobb, amit tehetsz, hogy szorosra fűzöd a barátnőiddel a kapcsolatot, és a többiek véleményét meg.... tudod.. :D

    VálaszTörlés
  14. No, ennek én is utánanézek! Kíváncsivá tettél!

    VálaszTörlés
  15. Ez örök téma és kérdés bennem is,bár azt hiszem én már annyira másképpen szoktattam a családomat,hogy eléggé késő....Segítenek: nagyfiam már nős,ő náluk segít be rendesen,fiatalabbik nagyfiam főz,mos,lányom csodásan takarít,kertészkedik,apa mosogat,főz,DE: azt látom,hogy a hobbimat ők luxusnak érzik valami miatt.Nem szokták meg.Na,majd ügyeskedek.:)

    VálaszTörlés
  16. Egy ideig én is próbálkoztam a flyladyvel, végül mégis maradtam a simplify-nál. Igazából szerintem tök mindegy, ki milyen módszer szerint, vagy akár módszer nélkül csinálja, az biztos, hogy ha nem akarunk éppolyan megkeseredett mártírok lenni, mint anyáink generációjából nagyon sokan, akkor nagyon kell kényeztetni a kis hercegnőt. Ezt egyébként én pl nem tanultam meg otthon, de azóta nagy lépéseket tettem :)
    Kíváncsian várom a magyar blogot is, még ha csak egy-két dolgot is, de mindenhonnan lehet tanulni.

    VálaszTörlés
  17. Hello! This is my 1st comment here so I just wanted to give a quick
    shout out and tell you I genuinely enjoy reading through your
    posts. Can you suggest any other blogs/websites/forums that cover the same topics?
    Thank you so much!
    Also visit my web blog forja

    VálaszTörlés
  18. It's a shame you don't have a donate button! I'd definitely donate to this outstanding blog! I suppose for now i'll settle for bookmarking and adding your RSS
    feed to my Google account. I look forward to fresh updates and will share
    this site with my Facebook group. Talk soon!
    My website - topografía

    VálaszTörlés
  19. Please let me know if you're looking for a author for your blog. You have some really great posts and I believe I would be a good asset. If you ever want to take some of the load off, I'd
    love to write some content for your blog in exchange for a link back
    to mine. Please send me an email if interested. Thank you!
    Check out my site ; Hainan Airlines

    VálaszTörlés
  20. Thank you a lot for sharing this with all folks you really recognise what you're talking about! Bookmarked. Please also discuss with my site =). We may have a link change arrangement among us
    Here is my web-site ... bacalao

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails