2009. jún. 27.

A Kreapici műhely bemutatja.... szülinapi torta


CREAKIDDY WORKSHOP PRESENTS: Birthday Cake for Katie's Godmother
(My English isn't really good so forgive me for the mistakes.. :D)


Kreapici: perpill a nagylány.. Bár az apróság is mutat hajlandóságot a szöszmötölésre, nála minden szájban végződik - így egyelőre nem kap semmit, ami bármilyen formában lenyelhető.. majd dogozom még ezen a kérdésen.. :D

Szóval sógornőmmel kitaláltuk, hogy az ő hasonló korú három, meg az én két gyerekem összejöhetne kéthetente csütörtökön egy kicsit barkácsolgatni. Ez kb. két hónapja volt. Azóta nem tudtuk úgy megszervezni a szeánszot, hogy az ötből legalább egy ne lenne beteg. :(( Egy darabig még vártam, aztán belekezdtem egyedül. Majd ők is csatlakoznak, ha (éppen most) az enyémek kikerültek a karanténból.. :D

Sárával máskülönben is szoktunk csinálgatni ezt-azt, de mostanság új trend van felénk születőben: a RENDSZER meg a rendszeresség. Jelenleg a legnagyobb hibámnak tartom a kaotikusságom - amit eddig, igazság szerint nem is tartottam problémának- mostanában (jóreggelt!!) beláttam, nem csak a gyerekek, de főleg az ő szempontjukból nagyon nem ártana, ha kiszámíthatóbb lenne az életünk. :D
Így alakítgatjuk a napi és heti rutinjainkat.. :)) A csütörtök délelőtt lett a barkácsolós..

Tegnap Kata keresztmamájának készítettünk szülinapi meglepetést. Bóti csokit csomagoltunk tortának.

Sára eldöntötte, hogy eperkrémes tortát szeretne ("mejt a józsaszín az én kedvencem"). Batikolt papírból vonal mellett (!) kivágta a megfelelő méretű csomagolást.

We made some present for Katie's Godmother for her birthday. Sarah suggested strawberry cream, because of her favorite colour, pink (of course :D). She cut out a proper size painted paper then tried to wrap the sweeties. She needed some help.. :D



Aztán némi próbálkozást követően anya becsomagolta a nyolcszögű dobozt (nem volt egyszerű... :))



A gyertyák egyszerű A4-es papírból készültek, egy ívből 16 lapocska lett.

To make candles we scroll up some cutted type-paper tightly and she glued the end to fix them.



Következett a sodrás, először asztal élén, majd két tenyér közt. A szorosra csavarásban azért még kellett egy kis segítség. Aztán a széleket ragasztóstifttel leragasztottuk, és még egy kis sodrás. Sára nagyon ügyesen csinálta, de 23 db-ot... a végére egy kicsit besegítettem- én tekertem, ő ragasztott.. :D




A láng apró háromszögekre tépett, narancsszín, batikolt papírból készült, aminek a végét szintén megcsavartuk, majd folyékony ragasztóval a kis papírcső egyik végébe beragasztottuk. Ezt Sára nagyon élvezte csinálni.. minden úszott a ragasztóban.. :D (Kép nincs, mert a segédkezéshez a két kezem is kevés volt..)

For the flames we used orange painted paper teared to little triangles with scrolled end (no pics). We fixed the flame with fluid glue to the candle as the painted candle to the cake too.



A gyertyák dekorálását követően, folyékony ragasztópöttyökkel felragasztottuk a gyertyákat. (Nekünk sikerült duplán dolgozni- már a legtöbb gyertya a helyén volt, mikor Sára kitalálta, hogy mégis van kedve színezni.. :D) Amíg a ragasztó meg nem szikkad, kissé dülöngélnek a gyertyák, de egy kis idő múlva, csavaró- nyomó mozdulattal szépen ki lehet egyenesíteni, stabilan megállnak. ) Félúton a torta oldalára, folyékony ragasztóval, farkasfog díszítés is került.

For additional decoration we used zigzag ribbon on the side of the cake.



Míg mi a konyhában tevékenykedtünk, Kata rendeltetésszerűen használta a helyiséget és finom ebédet főzött nekünk.. :D

While we made some present, Katie tried her creativity on kitchen items.. :D



És a tanulságok a végére:

Nekem (már) a 23 mint év, kevésnek tűnik, de gyertyakészítés szempontjából eléggé nagy szám, így a vége felé már nehéz volt Sára érdeklődését fenntartani, a kicsiknek bizonyos szempontból jó az ismétlés, de a túl nagyszámú már monoton.. (Ki tudja, mi a túl nagy szám.. de ez már az volt..) Tehát gyerekszülinapra, pár gyertyával, jobb eséllyel lehet megcsináltatni egy ilyen ajándékot picikkel is.. A fennmaradó felület dekorálására pedig rengeteg izgalmas lehetőség adott: papírból gyúrt gyöngyök, flitterek, formalyukasztóval kivágott figurák stb...

A megajándékozott reakciója persze: nem akarja kibontani az ajándékot. .) Ha legközelebb ilyet csinálnánk, külön csomagolnám a doboz fedelét, és azt dekorálnánk csak. Most az lett a megoldás, hogy éles ollóval levágtuk a torta alját, hogy kinyerhető legyen belőle a CSOKI.. mert persze Sárának kellett az első.. :D

Some notes at the end:
the 23 candles were too much for a three year old, so she get a little bored to the end. With less candle and more decorating possibilities (such paper beads, flitters etc.. ) would be much more fun.. :)

We should wrap the top of the box separated, so the celebrated one could unwrap her present without remorse.. :D

2009. jún. 25.

Giveaway at Juliane




Juliane kis teremtményei varázslatosak. Bizonyára az egész személyisége az lehet, hisz aki ilyen babákat készít és kihívásokat talál ki, nem lehet hétköznapi. A csodás rózsatündérkéért nem elég jelentkezni, aki meg szeretné szerezni, pontosan hétféle vadvirágot kell összegyűjtenie és valami szépséges kompozícióba rendeznie.

Sára az első pillanattól kezdve szerelembe esett a kistündérrel, így szorgalmasan gyűjtögette sétánk során a vadvirágokat (a bogáncsról alig tudtam lebeszélni :D) , illetve segédkezett a koszorú készítésénél. Aztán még tündértáncot is lejtett. Katát nem hatotta meg a nyerési lehetőség, - bár gyanítom, ő sem vetné meg gyűjteményünkben Juliane babáját,- így az ő hajába csak egy kis csokréta került..





Mi gyakran virágozunk máskülönben is, de a mai kihívásnak különösen élveztük minden percét. Remélem, a babát is megnyerjük.. :D
A kihívást és a hozzá tartozó szép sztorit megtaláljátok a Fröken Skicklig blogon.

Oks, most megpróbálok írni egy rövid angol összefoglalót, ha van benne valami kapitális hiba, kérlek mélben sikítsatok! :D



You can win this marvellous little rose fairy at Juliane, if you enter her challenge. My little fairy, Sarah fell love with Juliane's at the first sight, so she eagerly collected the wild flowers and helped me to make the wreath. Katie didn't want any flower in her hair, but finally she let me to put a little bouquet in her hairgrip too. We enjoyed the challenge, and hope, we'll win the fairy.. :D

2009. jún. 21.

Apák Napja



Minden évben június 3. vasárnapja az apáké. Azoké, akik sokszor a családból szinte már kiszakadva güriznek értünk, akik biztonságot, egzisztenciát teremtenek nekünk, akiket gyerekeink - mégha oly keveset is lehetnek vele- rajongásig szeretnek. És mi is. :)

A múlt század elején lett ez a nap az ő ünnepük, de Magyarországon még mindig méltatlanul mellőzik. Pedig a modern apák, akik velünk vannak a szülésnél, pelenkáznak, ha kell (nálunk max., ha muszáj.. :D), esti mesét mondanak, picik mellé bújnak, igazán megérdemlik ezt a kis kiemelt figyelmet.

Az én párom peches, mert neki a szülinapja is most van, így csak egy tortát kap.. :D De még máshol sem késő Apa kedvenc sütijét összeütni délutánra.. :)
Szömörce mutatta pár hónapja ezt a verset, azóta sem tudom úgy elolvasni, hogy ne hatódnék meg rajta.. Sára ehhez rajzolta a képeslapját, címe: Apa bálba visz


Szép Apák napi vasárnapot mindenkinek!!

Bartos Erika: Apához



Mikor leszek én is felnőtt?

Mondd el nekem, Apa!

Nem vagyok még iskolás,

De nem is vagyok baba!



Mondd el nekem, milyen érzés

Apukának lenni?

Szeretsz-e, mondd, korán reggel

Dolgozóba menni?



Jó érzés-e hazaérni,

Megölelni engem?

Látod-e, hogy egész kicsit

Ma is nagyobb lettem:


Jó érzés-e betakarni,

Puszit adni este?

Maradj itt az ágyam mellett,

Kérlek, ne menj messze!



Rajzoltam egy képet Neked,

Te vagy rajta, nézd meg!

Én vagyok a kisgyerek és

Kézen foglak Téged!



Örülsz neki? Vigyázol rá?

Mi vagyunk a képen!

Én vagyok az Apukámmal,

Ketten, kéz a kézben!

2009. jún. 18.

Fanni kertészkedik



Elfogytak az elővarrt Fannik, így hétfőn megint géppel varrtam pár ufót. Ez azért kényelmes, mert ha eszembe jut egy ötlet, már nem kell vacakolnom az alappal- egyszerűen csak arcot, ruhát adok neki és kész. Pont az ilyen türelmetleneknek való módszer! :)
Persze nem bírtam ki, rögtön meg is kellett csinálnom egyet. A méret ugyan maradt a régi (14 cm), de szinte minden testrészét átrajzoltam... de ezzel sem vagyok megelégedve igazán... valami még hiányzik.

Amúgy semmi különös - egyszerű haj, egyszerű ruha - még ujja sincs a nagy kánikulában, a kezében locsolókanna- ismerkedésem a filccel. (hm.. nem lesz felhőtlen a kapcsolat, már most látom...) Ha egy kis türelmet tanulok majd, s addig el nem kél ő is, készítek róla majd képeket kertészkedés közben is.. :D

2009. jún. 9.

Mint a szivárvány színei....

(fotó: Flikcr-ről)

Ezúttal nem valami érdekes postról lesz szó...csak magamról írok.. :p
Kiseri és Ejjkukk (köszönöm, hogy gondoltatok rám.. :D) hívtak egy "7 dolgot magamról" típusú játékra, tehát következik hét - talán nem olyan triviális (és még vállalható.. :D) dolog rólam...
Hogy a címhez a hetesen kívül több köze is legyen a postnak, a színmániámról írok.. :D

1. Színmánia: míg legtöbb nő táskákért és cipőkért rajong, én a színekért... Imádom csak úgy nézni őket.... pl. a festékkeverők kártyáin; sajna méregdrágák- de kettőt már így is sikerült beszereznem..

2. A színárnyalatokra nagyon kényes vagyok: az esküvői meghívónk papírjának színét egy hatalmas pakli bézs és krém kártyagyűjteményből választottam ki... khm.. a másodikból, mert az elsőben egy sem tetszett.. (Férjem és a meghívókat készítő barátunk szerint mind egyforma volt.. :P)

3. A szeptemberi sulikezdést megelőző bevásárlási láz mindig elkap.. nem bírok hazamenni egy újabb színesceruza készlet nélkül... én nem a cipőket halmozom, hanem a ceruzákat.

4. Az utóbbi időben ez a harácsolási vágy némiképp megfékeződött: ennek egyetlen oka, hogy a Százhúszdarabos Színes Művészceruza-készletre hajtok... :D A férjem azt mondta, ha ki tudom mondani a nevét, megkapom.. :D (Aki ismer tudja, hogy enyhén selypegek, így ez egy elég gonosz kitétel, de szerintem ha már túlleszünk az extrém kiadásokon, biztos kapok ilyet..) Akkor majd a többit elajándékozom az ovinak, és csak egy gyönyörűséges készletem lesz...
Mikor a házunk miatt építészhez jártunk, neki bezzeg volt, és meg is mutatta (hihetetlen! egyet sem használt még belőle!!) : azon a megbeszélésen nem is csináltam mást csak a félkész tervünket színezgettem... :D Persze, nem találtam meg minden árnyalatot.. lehet, hogy mégsem dobom ki a többi színesem? Vagy át kellene térnem a festékekre?? :)

5. Az egyetemen a szövettani metszetek ábrázolásához egy piros és egy kék ceruzát javasoltak. Én 7 féle lilával és 5 rózsaszínnel rajzoltam le a metszeteket. Vizsgaidőszakban a fél kolesz az én füzetemből készült.. :D

6. A szekrényemben a ruhák is színárnyalatok szerint vannak elrendezve.. persze többszöri ki- és bepakolás után már csak színcsoportokként.. ha az állapot már tűrhetetlenül kaotikus, újra rendezem.. :D
Miután összeköltöztem a férjemmel, megkétszereződött a szekrényrendezési lehetőségeim száma... miután megszülettek a gyerekeim, örülök, ha a ruhák egyáltalán a szekrényben vannak... :D

7. Ezek után a kedvenc színeim: a szürke és a barna. Unalmas? És a tejeskávé, taupe, anthracit, kagylószürke? Imádom őket!! Jah, és a vörösnek egy bizonyos árnyalata: az, amelyikre a valódi bőr cipőket és táskákat festik.. ja, tényleg! Akkor én is cipő és táskamániás vagyok!! :D

A hét ember, akiről én szeretnék 7 dologgal többet megtudni: Katafolt, Ahama, Szömörce, Helen, Kaoka, Patchwitch és a Hétszépségű Királylány... :D
Related Posts with Thumbnails