2009. aug. 30.

Kérem a következőt!

Ez a post mégannyira sem illik majd ide, mint az előző kettő. A hasonlóan nem a blog profiljába vágó értékes info-t a Living with Lindsay blogon szereztem: tegnap osztott meg velünk Lindsay egy remek trükköt, ami - számos személyes és virtuális beszélgetés alapján- sokunk életét könnyíti meg (haha... szóval a blogos életünket.. )

A kedvenc blogjaink követéséről van szó: nem tudom, Ti hogy vagytok vele, van bloglista, rendszeres olvasás, aztán mégis egy kaotikus szörfölés lesz a dologból, a bloglisták végtelenednek és ki tudja, miért is iratkoztunk fel rendszeres olvasónak, ha aztán azt sem tudjuk, hogyan találunk rá a bejelölt blogra.. és aztán arra a konklúzióra jutunk: olvasni még csak-csak van időm, de kommentelni már.... Ismerős? :)

Nos, a Google fantasztikus kiegészítő kütyüje, a Reader teljesen új alapokra helyezi és rendezi ezt az áldatlan állapotot.. :D Lindsay leírása olyan remek, hogy pár kattintás után már én is élvezhettem ezt a nagyszerű találmányt. Megkértem és hozzájárult, hogy az ő ismertetőjét ferdítsem le.. :D

A bevezetőben ő is hasonló tapasztalatokról ír, már ami megszámlálhatatlan kedvenc blogja követését illeti. Aztán jött a Google Reader: csak simán feliratkozol bármely blog feed -jére és az új postok megjelennek az olvasódban (vagy Reader-edben? :S) (legtöbb blognál van lehetőség rá, hogy bejelöld magad rendszeres olvasónak, keresd a "Subscribe" gombot.. ) Hurrá! Nincs többé ide-oda klikkelés kismillió blogon át, hogy megtaláld a legújabb bejegyzéseket!!

A probléma, ami miatt sokan hamar elálltak a Reader használatától: az új postok olvashatóak voltak ugyan, de a kommenteléshez ugyanúgy a linkre kellett kattintani, hogy az adott blogra jussunk. Nos, aki lusta volt, vagy a Readert hagyta el vagy a kommentelést.. :)


Illusztráció - így néz ki a Google Reader...Lindsaynél.. :)

És itt jön a képbe, ami ezt a helyzetet képes megváltoztatni: Google blogján közzétett, szuper kis eszköz: a "Next" gomb, ami a böngészőbe illeszthető.. A "Next" gombra klikkelve mindig a(z időben) következő olvasatlan post ugrik fel a az eredeti formájában (azaz az adott blogban). Így aztán egy egész halomnyi új postot lapozhatunk végig a kedvenceinktől- s akás megjegyzést is hagyhatunk- majd ugorhatunk is a következő blog új bejegyzésére..

Ha kipróbálnád Te is, mindössze annyit kell tenned, hogy bejelentkezel a Google Reader-be (vagy iratkozz fel- ingyenes és könnyen használható!***) és lépj a "Settings"opcióra. Klikkelj a "Goodies" feliratra. Ezt követően lenyomott klikkel húzd a "Next" gombot a könyvjelző eszköztáradba (= szürke sáv a böngészőben).


A Google Reader útmutatása

Most már rá is klikkelhetsz a "Next"-re és végigböngészheted az összes bejelölt blogod. :)

***megjegyzések: a blogger oldalad irányítópultján találhatod meg a Readert: az oldal alján középütt van egy "Eszközök és erőforrások doboz", ebben a harmadik (nálam) a Reader.

Ahogy a felső képen láthatjátok Lindsay-nél, külön mappákba rendszerezhetitek a kedvenceiteket, ehhez a "Subscritions" doboz alján kis betűvel feltüntetett "Manage subscriptions"-ra kell kattintani. Itt minden egyes blognál megadható, milyen mappába akarod tenni. A mappák kezelése kb. úgy működik ezután, mint a könyvjelzők rendszere.

Amikor először belépsz a Readerbe, az összes postot olvasatlannak fogja kijelölni onnantól kezdve, hogy egy blogra bejelentkeztél rendszeres olvasónak. Az első pár (feltételezhetően valóban új) bejegyzés végigböngészése után érdemes az összes többit olvasottnak jelölni: ezt a "Blogs I'm following" nagy, középső felirat alatt találhatod meg: "Mark all as read. " kijelöléssel.

Nos, ennyi, remélem, Ti is hasznosnak találjátok majd.
(Ha hülyeségeket is írtam, annak magyarázata mindössze annyi, hogy Sára folyamatosan szövegel mellettem... mesenézésért lobbizik. Most engedek neki. :D )

You can find a really useful post at Lindsay about Google Reader and the Next button, which can change your blog-reading habit... and could make it much more better and easier!

2009. aug. 29.

..és mi értelme a fotók gyűjtögetésének?

(Hú, ez nagyon hosszú lett... nem sértődöm meg ám, ha nem olvassa végig senki... :D)

Ha az ember lánya nem születik lakberendező őstehetségnek, viszont pénze sincs, hogy profit (?) fogadjon, esetleg esze ágában sincs hagyni, hogy más döntse el helyette, mi is tetszik neki, sok más választás nem marad... Nem, köszönöm. Elég volt 4 hónapon át csatázni a tervezővel arról, hogy hogy is nézzen ki kívülről a ház.. (Tervező: modern. Én: Nem, klasszikus. Tervező: miiii??? Romantikus??! Én: NEM! KLASSZIKUS! Tervező: ehhez a házhoz nem illenek a romantikus kacskaringók. Én: NEM! KLASSZIKUS!!!- Arról nem is beszélve, hogy egy csomó dolgot nekünk kellett kitalálni, mert a terv csak a papíron állt meg, a valóságban nem.)

Mielőtt nekiálltunk az átépítésnek, már akkor nagyon jól tudtam definiálni, mi az ami nem tetszik: kb. semmi, ami a hazai lakberendezési magazinokban található. (Jaj, nagyon utálom, ha valakinek csak a "külföldi" jó és tényleg, alapjáraton elkötelezett hazai termék vásárló vagyok... de csak addig a pontig, míg az itthoniban találok megfelelőt.. Nos, lakberendezés terén nem ez a helyzet..) Egyszerűen mérhetetlenül unalmasnak találtam a töménytelen bükköt, fenyőt, élénksárgát, narancsot, mediterránt és minimált. NEM ÉS NEM!! Nem kell.

Kb. januárban kezdtem el nézegetni angol lakberendezési magazinokat és onnan kiindulva találtam jó néhány site-ot és blogot, amik igencsak hasznosak. Lassan kezdett letisztulni, mi az, ami tetszik. Bár sok megnevezéssel találkoztam menet közben, az még nem teljesen világos, mit is kell beírnom a keresőbe, ha a legjobb találati eredményeket akarom kapni, de általában a "modern country" "beach style" "new england style" kifejezésekkel próbálkozom.



És mintha csak az én szükségleteimet érezte volna meg, nemrég indította az egyik kedvenc bloggerem a honlapján legújabb postsorozatát: Making your Dream Room a Reality (Váltsd valóra az álomszobád!) Lindsay nagyon jól összefoglalja a postjaiban, hogyan kell realizálni az elképzeléseidet.. remélem, a gyakorlatban is működni fog... (Living with Lindsay)

Mi most pont ezelőtt a fázis előtt állunk. Ami nagyon nehéz benne: Magyarországon nincs ennek a stílusnak egyáltalán hagyománya, így pl. a konzervatívabb ízlésű családtagoktól, mesteremberektől semmiféle hazsnosítható véleménynyilvánításra nem lehet számítani. Az asztalos ötször visszakérdezett, biztos, hogy fehér padlószegélyt akarok? -Igen biztos. -???
-IGEN, BIZTOS! A parkettás: biztosan sötétre akarom pácoltatni ezt a gyönyörű bükk parkettát? -IGEN, BIZTOS!! Jah, és közben a férjem, aki mellettem áll, olyan arckifejezést vág, mintha azt mondaná: Ne nézzetek rám, nem az én ötletem volt! (Szegény, elnyomott férj... megjegyzem, lakberendezéshez sem a minimális érzéke, sem a minimális érdeklődése nincs meg, gyakorlatilag azt szeretné, ha nem is nyaggatnám semmivel, ne kerüljön túl sokba, ne legyen túl csicsás és lehetőleg minél hamarabb készen legyen.. Nos, ebből általában a "ne legyen túl csicsás" kritériumot tudom teljesíteni.. Szóval, mielőtt belekezdtünk volna a tervezésbe, mutattam neki néhány magazint, honlapot, kérdezvén, tetszik-e, amit lát, élne-e egy ilyen lakásban, mert nekem semmi kedvem nincs minden egyes díszpárnáért megküzdeni.. Ha ez nem jön be, azt se bárom, ha valami modern felé vesszük az irányt, csak EGYSÉGES legyen... Nem, ez neki jó... Aha... még el is hittem... Most mennek a csaták.. úgy kell neki! :D )

A gyerekszoba tulajdonképpen könnyen jött, a szoba nem változott, a bútorokat megtartottuk, csak a falfestést kellett kitalálni. A konyha tervezésével is relatíve egyszerű volt a dolgom, mert eredetileg Ikea-konyhát szerettem volna (mint a legfelső fotón), az ő tervezőprogramukkal állítottuk össze a kombinációt. Végül a férjem talált egy jó asztalost, aki tényleg alig többért megcsinálta ugyanezt fából. Első csata: a konyha fehér legyen. Férjem szerint ha fehér, olyan, mint a műanyag. Szerintem nem. Ő ragaszkodott a fához, én a fehérhez, végső kompromisszum: a konyha egy opálos fehér festékkel lett festve, amin áttűnik a fa erezete.. Elvileg hétfőn már az ajtók is bent lesznek, akkor mutatok fotót is.. :D

Nekem nagyon tetszik, az asztalosunk meg azt mondja, nem meri a nejét beengedni a műhelybe, mert akkor tuti otthonra is ilyet rendelne.. :D

2009. aug. 28.

Konyha, inspiráció

Ki kell ábrándítsak mindenkit, aki azért néz be néha ide, mert időnként némi kreativitásra való hajlamot mutatok. Bocs. Az utóbbi időben a legkevésbé sem vagyok kreatív. A szó általam megszokott értelmében legalábbis. Merthogy minden gondolatom a HÁZ körül forog, a cérnám csak fogy, a mesterek meg játszanak az idegeinkkel, s hol ez nem jön, hol amaz, Sárának már reggeli mantra a "Mikorköltözünkvégrehazaaaa?", de legalább a család jót röhög, mikor optimistán nyilatkozunk az augusztus végi szeptember eleji költözésünkről. Csak az öcsém nem találja humorosnak a szitut, ő ugyanis már költözne. Szintén. (Mi ugyanis perpill az ő lakásában lakunk..) A költözés előtt állók elveszítik minden humorérzéküket... És mániákusan bújják a netet inspiráló képek után, hogy a még hiányzó részletek időre összeálljanak. És ilyen fotókat mentegetnek...


Ikea 2009









(A gyerekszoba kész, csak fényképezőt kellene vinnem, hogy meg tudjam mutatni majd.. Most tehát a konyhánál vagyok leakadva.. (sajna, az asztalosaink is...))

2009. aug. 4.

Dilemma / Heeelp!



Nem tudok dűlőre jutni.. az eddigi virágokat tegnap újra leradíroztam- s most már mindenhol virágokat nézek, hátha bejön valamelyik: Mindenhol = a gyerekek ruháin, neten, mesekönyvekben, tapétákon... szóval ahol előfordulhat bármi, amiből ötletet lehet meríteni.
Tudjátok, hogy van ez, ha valamibe nagyon beleássa magát az ember, egy idő után már nem tud objektíven dönteni- de most nincs időm várni, míg leülepszenek a dolgok.

A lányok Mesebolt c. verseskötetéből néztem ki Lukács Kató néhány virágos illusztrációját- alapjáraton nem vagyok oda a stílusáért, túl harsánynak érzem, de talán a növények jók lennének... Csak pont a harsányság és túlzsúfoltság miatt aggódom, nem szeretném, ha a lányok nyugtalanítónak tartanák a szobát.



Bár megfogadtam, nem fogom túllihegni a dolgot, úgy tűnik mégis.. Photoshopban próbáltam belefirkálni a terveket a kész festésbe, de még így sem tudom eldönteni, nem sok-e. A virágok Kata rácsos kiságya mögé kerülnek majd..



Persze semmi sem színhelyes meg kézzel más, mint egérrel rajzolni stb.. de azért mégis... Ti mit gondoltok?

S hogy ne mindig csak nyüszögjek itten: tegnap egy kedves kis élmény ért, míg radírozgattam, észrevettem, hogy a pillangó és a szitakötő közé betelepedett egy türkiz kis igazi pille- szemmel láthatóan jól érezte magát a társaságban, mert mikor este eljöttünk, még mindig ott pihent.. :)

As I wrote I have difficulty about choosing the flowers and the matching colours, so I played a bit with Photoshop.. But I'm still in doubt if it would be OK, I don't want to make the room too messy and too bright...

2009. aug. 1.

Itt tartok/ In progress



Ma reggel itt folytattam.... Aki a tegnapi képeket látta, annak biztosan egyértelmű, hogy leginkább a Vattacukorhajú falfestményére támaszkodtam. Mivel én nem vagyok művész, adott téma képi megjelenítése sem annyira egyszerű feladat; most csak lustán másoltam (mert annnnyira tetszett.. s Sára abban a pillanatban, ahogy meglátta, rögtön fára mászó macit akart..)


Amit egy festőművész a kisujjából kiráz, azzal (ehm.. ahhoz némiképp hasonlóval) én jó sokat bénáztam: színválasztás, színkeverés, árnyalás, ecsetkezelés... Még szerencse, hogy az amatőrök lelkes tudatlanságával vágtam bele.. A napi penzum végére itt tartottam:


Ezen a falon - bár még csak halványan látszik- süni lesz almával, virág, méhecske, gomba... (A többi szekrény- mint másutt is az üresen maradó felületek..)






A virágok Kata ágya felett fognak kikandikálni...





Jó nagyseggűre sikeredett a maci.... :P Hiába, aki folyton méz után koslat.. :D



Aktuális kedvenc.. még arcpírt, szájat kap majd...



Eddig nagyjából egyszerű volt a helyzet... A fák zöldek, az ég kék... De most kreatívnak kellene lennem, ehelyett viszont inkább tanácstalan vagyok... Milyenek legyenek a virágok? A második harangvirágos képen talán látszik a ceruzával felrajzolt vázlat- nah, ezek nem tetszenek... :PP Milyen színűek legyenek a pillangók (pláne a szárny szegélyével vagyok gondban...) és a madár? Nem akarnék túl sötétet, se túl tiritarkát, viszont a lehetőségeimet erősen behatárolja az a hat alapszín, amiből (kontárként) keverhetek.. Akinek van jó tippje, nem bánnám, ha leírná... Hátha jön egy isteni szikra.. :)

Jövő héten nyaralásszerűség.. addigra jó lenne befejezni...

This is the current state of the girls' room. My favorite is the dragonfly at the moment.. :D
I had plenty of difficulty because of my verdancy at painting with the methods, colours and shades and now I have perplexity at choosing colours for the flowers and butterflies. Do you have any good suggestions? :)
Related Posts with Thumbnails