2010. jún. 10.

Félszobafogság

Jólvan, nem mondtam igazat. :P Még mindig nem tudok mutatni semmi érdekeset. Nem varrok túl sokat mostanság, ami összejön, az is titkos. Meg lusta is vagyok fotózni, fénykép nélkül (még ha nem is nagy szám), mit ér, ha azt mondom, de szépek a rózsáim. Például. Vagy kikeltek a rigófiókák az ablakunk előtt és a lányokkal lelkesen figyeljük, hogyan etetik őket a szüleik. Örülök, hogy a két lányt az ablakpárkányon tudom egyensúlyozni, nemhogy még a gépet is mellette... :)


(Közben mégis sikerült egy nem túl éles képet készítenem- csak szúnyogháló mögül fényképeztem őket, nem mertem megzargatni a kis családot.. )

De most nem is fotóztam, hanem scanneltem. Mert itthon a két csajszi, és a nap nagy részét négy fal közé zárva töltjük. Részben, mert egy újabb betegség után ismét lábadoznak, részben a nagy kánikula miatt. Ezt nem panaszként írom, nagyon-nagyon szeretem a nyarat, s egészen jól kialakult a vakációs napirendünk- reggeltől kint vagyunk kb. 10-11-ig (Extrém naptejjel, sapival, napernyővel- mert e tekintetben maximálisan paramama vagyok), aztán már csak este hat körül merészkedünk újra ki. A két időpont között bevonulunk a hűvös, leredőnyözött lakásba, s ugyanúgy le kell őket kötnöm, akár esős időben, ha nem akarom, hogy fél órán belül szétcincálják az egész lakást- mintha szegényeknek egy játékuk se lenne.. (szerintem észre sem vennék, ha eltüntetném az összeset...) Sajna, Katának mindezzel együtt is sikerül rekordidőn belül felfordulást produkálni, de azért még próbálkozom... :P

Sára most rákapott az útkereső játékokra, gondoltam, nyomtatok neki pár ilyen lapot, azzal ellesz egy darabig. De még emlékeztem rá, hogy úgy egy évvel ezelőtt sem nagyon értette még, mire megy ki a játék, s a kanyargó útvonalak között szabadon vezetgette a ceruzáját erre-arra. Most szerettem volna Katának találni egy-két egyszerűbb feladatot, amiből megérti a játék lányegét. Jó pár gugli oldal végignyálazása után arra jutottam, jobban járok, ha inkább magam rajzolok párat. Mit ne mondjak, talán korai volt a próbálkozás. Ha vezettem a kezét, hagyta, s húzta a vonalat, de egyedül nem volt hajlandó próbálkozni vele.

Ez a játék egyébként arra jó (ha valaki olyan szőrözős, mint én, hogy a gyerekeinek olyan játékokat keres, nem csak egyszerűen játékok, hanem fejlesztők is), hogy a finommotorikát fejlessze, s az íráskészséget készítse elő. (Mondom, hogy Katának korai..) Még igazándiból Sárát sem tudtam arra rávenni, hogy arra törekedjen, hogy a vonalon belül maradjon.
Mindegy, legalább beszélgettünk közben egyet a miteszika, hollakika, mintmonda témákról, ami viszont nagyon is aktuális Katánál.

Talán valaki hasznát veszi, s viszi..
(Csak gyorsrajzok, szóval a rajztudásomat kéretik nem cikizni.. :D)







Sajnos, ahogy a képen is látszik, s Sára találón megjegyezte a filcem a végére egy kicsit berekedt.. :DD

U.i.: Nem tud valaki egy értelmes Apák napi verset ezen kívül?
Ha lehet, ne az legyen benne, hogy az apám meghal vagy proletár. :P
Ajándékötletként az idei legédesebb:


9 megjegyzés:

  1. Remekül rajzolsz,ne szóld le magad!!!!!
    Titeket is esznek a szúnyogok????:(
    Mennyire vártuk a napocskát,de azért ez már túlzás!: vagy megfagyunk,vagy megsülünk.....
    Rigófiókák????Dejó!Nálunk kiestek a fészekből ,mert valószínűleg egy ronda,idegen macska megbillentette,elpusztultak szegénykék.:(

    VálaszTörlés
  2. Van egy könyv (most nem férek hozzá), a "Mondd csak apu!", ami tele van apás versekkel és történetekkel - biztos megtalálod a könyvtárban.

    A másik a kedvenc svéd gyerekverses könyvem: Ami a szívedet nyomja, amiben a Bélyeg, a Ha volna apukám, a Meg ne próbáld és a Felnőttek furcsák néha szól apukákról.

    VálaszTörlés
  3. Altair, köszi, köszi!! Már rá is kerestem, van a könyvtárunkban belőle kölcsönözhető példány. :D A svéd gyerekversekkel kissé felemás érzéseim vannak. Én szeretem őket olvasni, mint afféle gyerekszáj, miközben persze elgondolkodtatóak, néha meghatóak is. De gyerekeknek olvasni, velük szavaltatni kissé mesterkéltnek érzem.

    Mammka, igen olvastam... Az első költés sajna nálunk sem volt sikeres, azért is nagyon izgulok, hogy most már ne érje semmi baj a fiókákat.

    VálaszTörlés
  4. Szia! Mi is szenvedünk... Ilyen kötögetős még nagyon nehéz nekik,azért lementem későbbre magamnak is! Ha nem rajzolsz utat, hanem párokat kell nekik összekötni, azt már az én 3 évesem is tudja, talán jobban ellesznek vele!
    Vers: Bartos Erika: Apához http://barczabava.blogspot.com/2009/08/sajat-kihivasomra-keszitettem-ezt-az.html

    VálaszTörlés
  5. De, hogy megint itt vagy! A madárkák és rózsák éppen olyan fontosak, mint minden más bütykölmény. Most ezeknek van itt az ideje Nálad! És irigylésre is méltó ezt látni, ezekben gyönyörködni. A rajzok, nagyon jópofák, mi is megcsináljuk! Sajna versre most nincs tippem! Gondolkodom, gondolkodom!!!:))))

    VálaszTörlés
  6. Hmm, nem tudtam, hogy van Apak napja Mo-on, nekem ez uj:)

    De aranyos a fioka, remelem minden rendben lesz.

    Hmm, szobafogsag? tudom mi az ;)

    VálaszTörlés
  7. Juujjj, nekünk még korai, de izibe lementettem a rajzokat! Nagyon jók lettek! Köszönjük, hogy megosztottad velünk. És várjuk a további "hogyan foglald le a kánikulai szobafogság alatt a gyereked" tippjeidet:-)

    VálaszTörlés
  8. Ha nő még kicsit gerda, feltétlenül kinyomtatom őket, mert nagyon jók :-)
    Megint egy bejegyzés, amiből megerősítést nyer, miszerint maximalista vagy család-ügyben :-)

    VálaszTörlés
  9. Hova tűntél? Remélem minden ok, csak nyári szabadság, aztán újra látunk ilyen rajzokat és babákat is. :-)

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails