2010. dec. 9.

A leggyengébb láncszem...

.. természetesen megint én vagyok. :) A lányok ugyanis lelkesen csinálnak bármit, amit kitalálok, (sőt, még többet is bírnának :D), legyen az sütés, festés, ragasztás vagy ének; az esti meséket is nagy örömmel hallgatják. Ennek köszönhetően annak ellenére is karácsonyvárós a hangulat nálunk, hogy a lakás ismét a feje tetején áll: Gergő születése előtt még be kellene fejeznünk a felújítás második fázisát, amibe nyáron vágtunk bele. (A mesterek szerint nov. végére készen lett volna minden. Aztán mégsem. Ez van.)

Szóval félig-meddig bírom is tartani a tempót, de estére már annyira kidőlök, hogy a postok (sokszor a fotózás is) rendre elmarad.. Be kell lássam, egy ilyen vállalkozás komolyabb előkészületeket igényelt volna, most meg azért leginkább ad hoc jelleggel működik. Azért igyekszem az elmaradt postokat is pótolni majd, néhány kézműveskedésünk pedig több napon is átível, azokról majd később.. ;)

3 megjegyzés:

  1. Most a legfontosabb a Pocaklakó Veled együtt és a Család. A többi megvár.Vigyázz Magadra!!!!!!Közel vagy,úgyhogy ha nem leszel jó,...:)Bár vírusosan nem megyek Felétek....

    VálaszTörlés
  2. Kedves Vacskamati! Egy híres mondás szerint: Ami késik, nem múlik! Hajrá!:))))

    VálaszTörlés
  3. Én is csak azt tudom mondani amit Te írtál nekem,hogy csak lazán.Ráadásul Neked még eggyel több okod is van rá.Ti nem csak a Jézuskát várjátok....

    VálaszTörlés

Related Posts with Thumbnails