2010. jan. 29.

Szó, szó, szó.. De a veleje?



Forrás: Country Living
Fércjutkától kaptam ezt a körkérdéses játékot:
(Még egy táskással adós vagyok Eszterdának, de ahhoz mélyebb lélegzetvétel kell. :D)

1. Mi volt életed legrosszabb könyvélménye?

Erre nem is tudok válaszolni... Nem vagyok egy mazochista alkat, csak azért, mert elkezdtem, nem fejezem be a könyveket. Ha nem tetszik, nem is rakom félre, egyszerűen csak olvasom, olvasgatom, aztán egyre ritkábban, aztán beporosodik.. :D , aztán azt mondom, hát, ez sem lesz az én könyvem, és simán visszateszem a polcra.. Sok "ezt el kell olvasnod" könyv végezte nálam így.. Többek között olyanok is, amiket tényleg el kellett volna olvasnom, mert kötelezőek voltak.. Szereztem így néhány elégtelent irodalomból a gimiben.. :P

2. Mi volt az a könyv, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád?


Viriginia Woolf Hullámok-ját szinte transzban olvastam, írogattam ki belőle az idézeteket, illusztrációkat készítettem hozzá, előre- vissza olvastam többször is.. nem tudom megmagyarázni, miért gyakorolt rám ekkora hatást, újra kéne olvasnom (megint..)

Eztán persze volt még néhány, aminek a hangulata nagyon elkapott, leginkább a balladisztikus történek - Walter Scott, Edgar Allan Poe, Tolkien, Arany János...


3. Olvastál már olyan könyvet, ami komolyan a frászt hozta rád és félelmet keltett benned?


Goldingtól a Legyek urát olvasva egy olyan belső szorongás fogott el, amit mind a mai napig nem tudok leküzdeni.. Tényleg ilyen az ember??! Talán ez most eszembe sem jutott volna, ha szörfölés közben nem bukkanok rá a Battle Royal ajánlójára.. Nem hinném, hogy lenen olyan jó, mint Golding, de mégis azt érzem, el kéne olvasnom.. de nem merem.. Az utóbbi időben menekülök az olyan történekek elől, amik szorongást váltanak ki bennem..

4. Mit használsz könyvjelzőnek?


Hangulattól függ.. Van egy-két könyvjelzőm a kedvenc könyvesboltomból szép rézkarcokkal, néha én rajzolok magamnak, de a főere mentén félbevágott, szárított leveleket is szeretek könyvjelzőként használni. (Tudjátok, a fügelevélnek milyen jó kókuszillata van? :D) Aztán ha a szükség úgy hozza, egy papírfecni vagy cérnadarab is megteszi, de ezt igyekszem minél hamarabb lecserélni.. :D

5. Mikor szoktál olvasni? Otthon, munkahelyen, reggel, délben, este, alvás előtt … hm?


Másfél éves pesti tartózkodásom során rengeteget olvastam utazás közben,buszon, metrón,villamoson, szerintem akkor faltam fel a legtöbb könyvet... Aztán az egyetemen minden tízpercet kihasználva előadásokon (azok helyett), szünetekben, 3-4 órás hazaingázások alatt a buszon, miközben a hányinger kerülgetett.. Most akkor és ott, ahol tudok.. Általában reggelente, mielőtt felkelek, mert este elalszom a könyvön, de ha nagyon rákattanok valamire, akkor ott és akkor, amikor csak lehet..

6. Mi volt az első könyved, amit olvastál?


Talán Bálint Ágnes: Tündér a vonaton meséjét olvastam végig úgy, mint egy regény.. harmadikosként..?
Az első könyv, amit egy szuszra olvastam el, a Kisherceg volt.. :)


7. Puha kötésű vagy kemény fedeles? (Úgy általában, nem az előző kérdéshez kapcsolódik.)


Olvasni mindegy. A könyvespolcon és megvásárolni csakis kemény fedeles. :)


8. Mit olvasol most?

Épp most fejeztem be Dan Brown legújabb könyvét. Jó volt. Nem kellett túl nagy agykapacitás hozzá :D Most Roald Dalh novellákat készítettem az éjjeliszekrényemre, míg el nem döntöm, melyik Szabó Magda regényt nyúlom le a nagyimtól.. :D

9. És hányadik oldalon jársz?


Lásd fent.. :)

10. Rajta hagyod a "kezed nyomát" a könyvön (belefirkálsz, véletlenül leeszed, leöntöd, egyéb barbárság)?


Semmi esetre sem!! Nagyon fel tud háborítani, mikor valaki nem vigyáz a könyvekre.. (Emiatt a lányokra is mérges vagyok.. sőt, magamra is, hogy nem figyeltem eléggé, s Kata megint szétszedett egy mesekönyvet..) A legkirívóbb eset talán gimiben történt velem, a matektanárom az én feladatgyűjteményemből írta fel a táblára a házit. Aztán csak csuklóból visszadobta a könyvet a táblától a padra. Persze szétbicsaklott, a kinyílt lapokra esett rá, a lapok megtörtek. Nem is gondoltam végig, amikor felháborodva rákiabálta, mégis milyen barbár dolog így bánni egy könyvvel?! Akár ki is zavarhatott volna az óráról a szemtelenségem miatt, de nem szólt semmit.


11. Befolyásol a könyv borítója és/vagy címe, hogy elolvasod-e az adott könyvet?


Nem, ha adnak egy rongyos, ócska borítótervvel készített jó könyvet, nem vagyok finnyás...(Láasd Kriterion könyvek..) Fordítva is igaz: ott van pl. az Apák könyve- annyira szép a könyv, de ollllyan unalmas, hogy nem bírtam végig olvasni. Szerintem el is fogom adni.. :D Viszont vásárlásnál nagyon is számít, hogy néz ki egy könyv.. nem csak a borítója, hanem a lapok, tipográfia is számít... Volt már, hogy a szebb kiadású újat (vagy régebbit) megvettem, noha már megvolt egy példányban.. (ezeket most már el kéne adnom.. :D)

12. És az oldalszám?


Egyáltalán nem... :)

13. Hátralapozol, hogy tudd, mi lesz a vége?


Igyekszem nem hátralapozni, inkább gyorsabban olvasok.. :D Ritkán így sem tudom elkerülni, de ez semmi jóra nem vezet: nemrég Munkácsy életrajzi regényét olvastam, aki olvasta, tudja, hogy az első kötete vége felé történik egy eléggé megmagyarázhatatlan dolog. Mintha mi sem történt volna, zajlik a sztori tovább, kissé túl lassú mederben is talán- nem volt biztos egyáltalán, hogy lesz-e később magyarázat a dologra, s nem volt türelmem kivárni a maradék háromszáz oldat, ezért előrelapoztam. Elolvastam az adott fejezetet, de utána már nem is érdekelt a regény többi része.. Azért valamikor.. egyszer még elolvasom a végét is. :D

14. Volt olyan könyv, amit többször elolvastál?



Nem tudnám felsorolni, mennyit. Ami jó, az jó többször is. :D Néha elő kell hívni újra azt az érzést. A legtöbbet újraolvasott könyvek szerepelnek a blogos profilomban. :D
(A listavezető persze a Harry Potter és a Gyűrűk Ura, ennek ellenére nem ez a két könyv az, amit magamra legjellemzőbbnek tartok.. :D)

15. Ért könyvekkel kapcsolatos baleset?

Az annak számít, hogy könyvolvasás közben-ürügyén ismerkedtem meg olyan pasival, akivel talán nem kellett volna? :D

16. Eladod-ajándékozod a könyveidet, vagy mániákusan ragaszkodsz hozzájuk, akkor is, ha nem tetszik?


Mániákusan ragaszkodom. Pont. (De már megértettem, hogy nélkülük is lehetne élni. )

Itt hagyom, amit Fércjutka írt. Mániákus ragaszkodás.. de próbálok kicsit más szemmel nézni a dolgokra. A tömött könyvespolc nem feltétlen boldogság. Most próbálkozom meghazudtolni magam és a nem jó és vagy nem szép könyveken túladni. Vannak, amiket mindig is szeretnék a közelemben tudni, de őszintén... Ovidius vagy Stendhal nélkül pl. szerintem simán kibírom.. :D

17. Még a budiba is magaddal viszed az aktuális olvasmányt, vagy csak otthon olvasol, esetleg más meghatározott helyen?


Mióta gyerekeim vannak, az a mentsvár.. "Vécére mentem!" kiabálom ki a férjemnek, és magamra zárom az ajtót- ez azt jelenti, figyeljen már ő egy fél órát a csajszikra.. Még szerencse, hogy a fürdőnk is padlófűtéses, a Brown könyvet pl. a fürdőkád előtt a padlón hasalva fejeztem be.. Vis maior volt... :D

18. Tényleg, olvasol a mosdóban?


A kettő helyiség egy, szóval választ lásd fent. :)

19. Vezetsz az olvasmányaidban valamilyen rendszert, felírod-e az elolvasott/megvett/megveendő könyveket (esetleg árukkal együtt), netán olvasónaplót (ha ideírod a blogodat, megverlek)?



Tizennéhány éve, amikor a magam ura voltam, vezettem naplót. nem olvasót, önismeretit, abban írtam magamnak a könyvekről szerzett benyomásaimról is. PL. a Hullámokból sok idézet volt bennük. Írtam egy listát is a mindenképpen le kell olvasni, meg kell szerezni könyvekről is.. A napokban jutott épp eszembe, elég a süss fel napból, meg kéne keresnem a listát.
Az igazi mégis az (volt. lenne.), amikor az ember hasonló gondolkodású emberekkel el tud vitatkozni egy-egy könyvről.. :)

+1.: még valami hendikep (mármint hepp? :D) ?


Szerintem olyan bő lére eresztettem, benne van minden a fenti válaszokban.. :D A nappalinkban van egy falszakasz, ahová telipolcokat szeretnék.. Helyet a soksok - részben még ki sem dobozolt könyvemnek.. Elé egy fülesfotel, állólámpa, kockás gyapjútakaró, gyapjúzokni, gőzölgő tea ... Meg idő hozzá, hogy oda is kuporodjak... Tudom, miről beszélek... volt olyan időszak megboldogult lánykoromban, mikor mindebből kijutott... A siratott aranykor.. :D

Tovább passz: Eszterdának, Krisztallitnak és Kicsodának :D

2010. jan. 27.

Kreapici Műhely: Ki emlékszik még a milton kapocsra?


Jó, a scrapbook-osok nem érnek, ők már olyan csodás verziókat is fel tudnak vonultatni, amilyet a milton hőskorában álmodni sem mertünk volna. Viszont a hétköznapi emberek? Karácsony előtt szerettem volna Sárával olyan karácsonyi manót készíteni, amelyiknek keze-lába egy madzaggal mozgatható- emlékeztek rá? Ehhez kellett volna a milton. Telefon irodában dolgozó nagymaminak, titkárnő ismerősöknek, papír-írószer boltokba. Egyik helyen sem tudták miről beszélek. Hosszas magyarázások, semmi. Végül Maminak lerajzoltam itthon... Áááá, ők ilyet már nagyon régen nem használnak.. Elkezdtem gondolkodni a milton alternatíváin....

Múlt héten aztán jött a boldog telefon, hogy egy fiók mélyéről mégiscsak előkerült egy pár doboznyi. Kaptam is mindenféle méretűt, s Sára névnapjára ezekből használtunk fel a meghívók készítésére párat. A zsúrt sajna, el kellett halasztani, S. még mindig lázas, de a katicák azért szétvitték a hírt, és bízom benne, hogy jövő hét végén is el fognak jönni a kis meghívottaink. :)

A képek nagyon ramaty minőségűek, mondhatni, rohamtempóban és töksötétben készültek, két picilány mellett eléggé reménytelen ennél jobbat várni. Viszont Kata kapta azt első bogárkát pettyezésre, onnantól elég jól elvolt a ceruzákkal, mi meg könnyebben dolgoztunk Sárával. :D




Ami szükséges hozzá: fekete és piros fotókarton, sima fehér papír, 2 db milton kapocs, olló, ragasztó, fekete és rózsaszín ceruza (és fehér a minta kirajzolásához), ha az olló nem hegyes, valami egyéb lyukasztóalkalmatosság.



A piros kartonból kivágtuk a hátlapot és a szárnyakat, a hátlapot a fehér papírból is. A fekete kartonból pedig a fejet. (Ehhez Sárának még segíteni kellett)



A hátlap kivételével egymásra illesztettük a rétegeket: először a fehér hátlap, aztán a szárnyak, végül a fej.



A rétegeket összefogva a szemek helyét átlyukasztottam úgy, hogy abba a szárnyak letakart felső sarka is beleessen... (Ha valakinek van lyukasztógépe, azzal a gyerek is csinálhatja szerintem.)



....aztán Sára átfűzte és széthajlította a miltonokat.



Végül a hátlapot a fehér papírra ragasztva eltüntettük a kapocs szárát.




A szájat, orrot, pofit rózsaszín ceruzával, a pettyeket meg feketével rajzoltuk fel. (Katáénál egy kicsit segítettem én is.. :D)


A meghívó szövege - természetesen- csillogós tollal íródott. :)

Nagyon gyorsan el lehet vele készülni, főleg ha a darabokat már előre kivágjuk.



Egy kis hozzáfűznivaló: Aki zsúr nélkül is szívesen készítene, matekozásra is jók a katibogarak.

2010. jan. 20.

Ízlések és pofonok...

A héten a postás csupa luxusfinomságot hozott, és még mára is várok csomagokat! Hm.. nagyon szeretek csomagot kapni, még akkor is, ha ezért néha fizetni kell.. :D Sokszor panaszkodtam már, hogy a városunkban szinte lehetetlenség minőségi alapanyagot kapni, legyen szó fonalról,textilről, filcről vagy más kiegészítőről, így mindig nagy élmény megtapasztalni, hogy nem csak a mesében léteznek ilyenek.. :D Először is Ercsutól kaptam meg a Rikker féle merinogyapjút, amiből a csajsziknak készül majd meleg pulóver, de addig is, kint hagytam a pulton, s jártomban-keltemben beleszaglászom.. Olyan leírhatatlanul finom melegség- és bariillata van, ami rögtön elrepít egy hegyi menedékházba: hatalmas hóesést, kandallóban pattogó tüzet és meleg gyapjútakarót idéz. Kész aromaterápia. :D



Aztán megkaptam a Steinerbaba rendelésemet is, így végre nekem is van olyan mohairfonalam, mint Juliane-nak, noha ez nem garancia arra, hogy csak a közelébe is érhetek az ő szépségeinek, de legalább tudok kísérletezni efféle bűbáj csutkacopfokkal (amik messze nem olyan egyszerűek, mint azt ránézésre gondolnánk).. :D



S miután Kata hajnali háromkor úgy döntött, neki már elég mára az alvásból, (fél ötre tudtam csak jobb belátásra bírni), az álom teljesen kiment a szememből, gyorsan horgoltam is egy parókát, egy régóta haj nélkül árválkodó babámra.. (Gondoltam, januári kivégzett ufonak pont jó lesz Bildi játékára..)

Sára úgy, ahogy volt, pucéron, félkész hajjal hurcibálta anno ezt a babát. Mikor ráunt, lementettem a műhelyembe, hogy most aztán tényleg megcsinálom... Mivel nagyon macerás hajat választottam, ami most már nem is tetszik annyira, arra gondoltam, ez a mohairparóka majd megoldja a problémámat...



Sára, ahogy reggel meglátta a babáját, sírva fakadt, hogy neki a régi hajjal kell csak.. Még szerencse, hogy nem varrtam fel az újat, csak ráhúztam a másikra.. Most kénytelen leszek új babát is varrni a paróka alá.. :D Elvégre nem tetszhet mindenkinek ugyanaz, mint nekem, még ha a saját lányomról van is szó.. :D



U.i.: Ez a baba ... hogy is mondjam.. meglehetősen érdekes lett... Lehet, nem ez a legmegfelelőbb mód a bemutatására, de fogjátok fel úgy, hogy ő még egy munkafolyamat része.. :D

2010. jan. 19.

Hamuba sült muffin



Flóra pénteken útnak indult új otthonába. Mivel a hétvégét feltehetőleg a postahivatalban töltötte, csomagoltam neki egy kis útravalót. Prototípus, van mit finomítani rajta, de Sára legalább felismerte, és ez egy biztató jel.. (Az, hogy Kata meg nem, annak lehet a jele, hogy túl keveset sütök mostanság... :P ) Végre sikerült Flórát lefotóznom kifordított ruhában is.. Kicsit izgulok érte, mert a posta megbízhatatlan, az új gazditól meg még nem kaptam visszajelzést.. :I (Remélem, nem azért, mert nem is tetszik a kislánynak... )


2010. jan. 18.

Még egy Fanni, aki Helen..



A harmadik babás szettről is sikerült fotót szereznem. Ez a csomag Helenhez utazott, s miután Éva már azóta a baba fotóját használja avatarként, mióta tudja, hogy az övé lesz (lehet ennél nagyobb elismerést kapni??!), nem is lepődtem meg rajta, hogy átkeresztelte. :)

Az ő tatyójára egy fa motívum került, a gombkészletemből pedig Dédim régi (talán ágynemű?) horgolt pamutgombjait választottam (a többi szettre is régi gombok kerültek- számomra különleges kisugárzásuk van.) Vajon, mit használok majd, ha ezek a készleteim kifogynak? Lassan ideje riadóztatni a rokonságot, nehogy idő előtt kiszanálják a felesleges "gombkacatjaikat". :D

2010. jan. 16.

2x7

Köszönöm a jókívánságokat Kata nevében! Remélem, most már hamarosan túl leszünk ezen a rejtélyes lázon (ami semmi egyéb tünettel nem jár), mert Katám, mikor lázas, nyűgös ugyan, de nem elfekvős, hanem hihetetlenül pörgős... Azt persze Ti is tudjátok, hogy a láz éjszaka megy felfelé... Ennek megfelelően kb. 3 órás alvással kellett ismét beérnem.. (ez az össz, közte megszakításokkal) Asszem, újra be kell vezetnem a közös délutáni alvásokat, mert lassan bezizzenek..

Sára a barátnőjénél aludt, Balázs ma is dolgozik (hüpp..), Kata BEZZEG MOST alszik.. így nálam a mai is olyan, mint egy átlagos hétköznap.. Megpróbálom pótolni (legalább részben) a lemaradásaimat, de előtte ezt a régóta halogatott postot szeretném befejezni. Mert én szeretem ám a blogjátékokat és nem is tudom leírni, mekkora örömöt jelent számomra, hogy ide jártok, s kíváncsiak vagytok a munkáimra, reflektáltok a gondolataimra, s időnként ilyen kedves, elismerő díjakat küldtök, amit most Rillától, Hunsziltól, Eszterdától és Annástól is megkaptam.. Köszönöm szépen! :)



Hálátlannak tűnhetek talán, hogy egész eddig nem tettem róla említést, de ennek az egyszerű oka: korrekt játékos lévén korrektül szeretem betartani a szabályokat, és ez a játék úgy szól:" Írj hét dolgot magadról, küldd tovább a díjat hét embernek!" A dolog második felével még nem is lenne gond, de vajon mit is írhatnék magamról, ami Benneteket is érdekelhet- már azon kívül, amit úgyis megírok a postokan (és akkor sem vagyok benne biztos, hogy más számára is érdekfeszítő, amit lejegyzek.) Szóval semmi kreatívat nem tudtam kitalálni, és ráadásul már ennyi ideje dumálok a semmiről.. :D Bár mást terveztem, de ilyen kialvatlanul csak a KÁVÉra tudok gondolni, így megpróbálok írni a hozzá fűződő viszonyomról.. :D

1.- Kávé. Szerintem kávéfüggő vagyok. Nem koffeinfüggő, mert a szent gyerekvállalási és szoptatási cél érdekében képes vagyok malátakávéra is cserélni az igazit, de azért ha választani kell, inkább az első.. :D (Olyan, hogy semelyik, nem létezhet..)

2.- Mióta olyan kávéfőzőnk van, ami frissen őrli a szemes kávét, legszívesebben egész nap a gombot nyomogatnám, de "sajna", Kata még szopizik, és az éjszakai bulizásaiért feltehetőleg a koffein is felelős, ezért vissza kell fognom magam.. :((

3.- Azt hiszem, a lányaimban is sikerült függőséget kialakítanom, mert Sára addig kuncsorog, míg bele nem kanalazhat a tejeskávémba és Katát is csak nagyon szigorú fellépéssel lehet távol tartani a bögrémtől.. Igazából nem értem, mert engem kb. 12 éves koromig a leglazább tejeskávéra és semmiféle pótkávéra rávenni nem tudtak..

4.- 16 évesen váltam rendszeres fogyasztóvá (függővé), igaz, akkor még a szüleim elől termoszban dugdostam a napi betevőt.. :P

5.- A mániám ellenére e téren nem (sem) vagyok egy nagy gourmet, bár jó lenne, ha a kávét is "úgy igazin" tudnám meginni, jó erős török kávénak (a szertartását élvezném..), de sajna, ehhez túl nyápic vagyok... Csak az enyhébb pörkölésű kávébabból készült tejeskávét szeretem. Azért ennek is megvan a hangulata.. :D

6.- Tejeskávé. Bár már 16 éve csakis ezt iszom, most meg kellett néznem a neten, hogy valóban ez-e az, amire gondolok. Igen, ez az. Bizonytalanságom oka pedig az, hogy így kérve, kávézónként mást s mást kaptam. Ezért aztán egy idő után feladtam a próbálkozást, s ma már csak úgy rendelem a kávémat, hogy "eszpresszó, sok forralt tejjel, és véletlenül se legyen a kávé Omnia, a tej pedig sovány".. (Nem mondom, hogy nem láttam még szemforgató pincért életemben.. :P) Ha ennek ellenére sem a megfelelő kávét hozzák ki, simán otthagyom, kerüljön bármennyibe. Néha visszaküldöm.. Nem vagyok egy egyszerű eset.

7.- Továbbra is fenntartva az 5-ös pontban leírtakat, szeretném Veletek megosztani a kedvenc kávés receptemet. Nem nagy szám, de azért mindenki lelkesedett érte, akit eddig megkínáltam vele.. Még anyósom is szívesen elfogadja a nyári verzióját, pedig őt szinte bármi mással hiába kínálom (pedig jó a viszonyunk, nem feltételezheti, hogy meg akarnám mérgezni.. Igaz, egyszeeeer.. na, de ez már egy másik történet.. :D)

Vaníliás nyári tejeskávé:

1 adag eszpresszó kávét lefőzünk, 1 teáskanál barna cukrot feloldunk benne.
Egy 3 decis üvegpohár aljába egy maréknyi jeget darálunk, két gombóc vaníliafagyit kanalazunk rá, majd ráöntjük a kissé kihűlt, de még nem teljesen hideg kávét. A poharat feltöltjük hideg tejjel. (minél zsírosabb, annál jobb..) A fagyigombócok kissé beleolvadnak, majd szépen fellebbennek a kávé tetejére.. Hmm... :)

(Télen a jeget kihagyom, és a tejet forrón öntöm hozzá, így a gombócok szinte teljesen elolvadnak, de a vaníliás íz megmarad.. Jó lenne egyszer sk. fagyival is kipróbálni majd..)



Tudom, írtam már ilyet, de aki most mindezt végigolvasta, annak nagy gratula! :D

A díj továbbadása: gondolom, már szinte mindenkinél járt, de igazándiból nekem ez nem szempont, nem is nézem meg előre. Nem szeretem a "mindenkinek küldöm", és "már úgyis mindenkinél volt" , pláne a "küldöm mindenkinek, aki eddig még nem kapta meg" formátumokat, ezért - teljesen komolyan véve a dolgot, olyan kreatív bloggereknek adom tovább a díjat, akikhez valóban azért járok, mert mindig valami új, meglepő, kreatív és inspiráló dologgal rukkolnak elő..

1- Marcsi - az általam ismert egyetlen olyan magyar blogger (sajna, nem itthon), aki a lakberendezést és felújítást sk. készített tárgyaival és gyönyörű fotókon mutatja be. Én az utóbbi időben nagyon rákattantam erre a témára, s az ilyen jellegű blogkedvenceim közül ő az egyedüli, aki nem angolul ír..

2- Annás - tudom, hogy Tőle is megkaptam ezt a díjat, de a blogja hangulata, az apró sk. tárgyak, amivel az otthonát elvarázsolja, mindig ad egy kis lendületet nekem is, hogy jobban odafigyeljek az apró részletekre.

3- FércJutka - ez persze már sablonos.. (bocs, Jutka) A Fércműveket mindenki szereti.. :D De nála szoktam azt érezni, hogy "Bakker, ez miért nem NEKEM jutott eszembe?" Kedvenceim tőle (szigorúan kreatív ötlet szempontjából) a törhetetlen üveggömb és az ingujj baba..

4- Ahama - teljesen mindegy, mihez nyúl: textilhez, fonalhoz vagy hímzőtűhöz, amit csinál az mindig precíz, gyönyörű ...és persze mindig van benne egy kis csavar.. :)

5- Krisztallit - innen talán már csak a gyerekkreás blogok jönnek, hiába, a kisgyerekes anyák a legkreatívabbak.. :D Kriszta meg sem állt a saját csemetéi foglalkoztatásában, egész csapatnyi ovist vezet be a barkácsolás rejtelmeibe..

6- Csiribiri - szintén gyerekkrea blogger. Sokszor csak ámulok, hogy három apróság szüntelen foglalkoztatása mellett még fotózni is van türelme, energiája..

7- Rozibogyó - 3 tündérlánnyal kreatívkodik, Tőle is jó ötleteket lehet meríteni (pl. tündérkellékek terén.. :D)

Persze, még lehetne folytatni a sort, de (meg ne ijedjetek!) most nem teszem... Megyek inkább, főzök egy jó kis kávét.. :D

2010. jan. 15.

Kata beteg..

Csak egy kis láz, semmi komoly remélhetőleg, de azért nyűgösebb a szokásosnál, az elmúlt napok így az ő babusgatásával teltek, s gyanítom a mai sem lesz különb.. Rengeteget rajzoltunk, s - önző módon- néhány babatervet is becsempésztem a cicák és csigák közé.. :D Meg nem mutatom, mert akkor számonkérhető lenne rajtam a sok be nem váltott terv.. :D



A másik maratoni elfoglaltságunk tegnap a madarak kémlelése volt.. Olyannyira, hogy még az ebédet is az ablak előtt fogyasztotta a kisasszony. :D Bár még megkülönböztetni nem tudja őket (gyűjtőnév: csicsi..) Szépen tanulgatja a neveiket... A mi kertünket ők látogatják:


gejje/pubipubi (gerle, ami tubitubi.. :D)


gigó (rigó)


zöldike


csíz



tengelic


házi veréb


mezei veréb



cinke (ilyen szépen kimondva a széncinkét) és kékcinke (képnélk.)


ökörszem
s egyszer egy nagy fakopáncsot is sikerült hosszasan megbámulni.. :D

Bár időnként sikerül egy-két nemannyirarossz képet is összehozni, igazándiból nem is lenne érdemes fotózni őket, annyi gyönyörű természetfotó elérhető a neten.. de kialakítottuk azt a szokást, hogy mikor Sára is velünk van a madárlesen, lekattintom, amit éppen megfigyeltünk- a fotó nem száll el, megnézzük a jellegzetességeit, aztán megkeressük a madárhatározónkban. Szeretném rászoktatni őket, hogy nyitott szemmel és szívvel járják tapasztalják meg a természetet..

A madárkák egészen megszoktak már minket, a képen jól látszik, hogy nincs függöny az ablakainkon, mégsem riadnak fel, ha az ablakba álluk... És hogy az ablak mit szól ehhez? Hááááát...


2010. jan. 13.

Szóval a dekorvetex...

.. amiről itt írtam. Csak kis darab kellett belőle a Karácsony előtt elküldött ajándék babák kíséretéhez. Ez az elkészítem-le is fotózom-dolog nekem nem nagyon megy, ezért az új tulajokat kértem meg, hogy küldjenek fotót, itt is köszönöm Kicsodának és Pjulcsynak! :D A gyengéim a szettek, úgyhogy hasonló dolgok még biztosan készülnek majd.. :D







Kíváncsi lennék, vajon azóta valaki még kipróbálta-e ragasztófátyol helyett ezt az anyagot?

2010. jan. 9.

Szabad a vásár!



Fanni és Flóra hazaérkeztek a csavargásból (kiállításról), így most már ők is keresik szerető gazdáikat, itt. (Igen , tudom, ünnepek után kenjem a hajamra a babáimat.. :D De van névnap, meg szülinap, meg a nevezetes Csakúgy alkalom.. :D )

Frissítés: Legnagyobb örömömre mindketten elkeltek már.. :)

2010. jan. 8.

Talán még nem késő..

.. boldog új évet kívánni mindenkinek.. Teljesüljenek a vágyaitok, álmaitok, legyen sok időtök varrni és a gyerekekkel foglalkozni.. meg persze blogolni is, hogy tarthassuk továbbra is legalább ilyen virtuális formában a barátságot.. :D

Nálunk az ünnepek nagy pörgésben zajlottak, s valahogy most sem tudunk lelassulni, a héten is kétszer voltak már nálunk vendégek, még függőben néhány és nekünk is van jópár meghívásunk, így gépközelbe igen ritkán kerülök.. (Valahogy le kell csippentenem az éjszakából, mert már a legkedvesebb blogjaimat sem tudom nyomon követni.. :D)

Bár már Vízkereszt is elmúlt, próbálok mutatni néhány lóhalálában elkattintott fotót a mi ünnepeinkről.. :D

Kapcsolódó sztori: a nagyik szoktak kapni unokás fotóalbumot vagy naptárat Karácsonyra. Idén kedvetlenül mondtam, hogy NINCS! Nem vagyok én sokkarú Shiva, hogy egyszerre fotózzak, gyerekezzek, jeles ünnepeket levezényeljek, aztán még szerkesszek is - mert más rajtam kívül nem fényképez. Illetve, de: a férjem, ha rászólok.. :D

Aztán nem sokkal Szilveszter előtt betelt a memóriakártya, így rákényszerültem, hogy feltöltsem a gépre a képeket.. Három óra alatt rendeztem el havi beosztású mappákba őket.. s minden hónapra több, mint száz jutott... (jó, ebben persze van egy csomó elrontott is- aki nem tud fényképezni, az vaktyúk is talál szemet elven kattintgat , mint az őrült.. :D) Így derült ki számomra egyáltalán az is, hogy az ünnepekről is fotóztam... valahogy, valamikor.. :D Azt hiszem, tartozom egy bocsánatkéréssel, és egy 2010-es naptárral a nagyiknak.. :D

És ezek szerint mégis van valahol tartalék 6 karom.. :D

Képek:



Az idei mézesgyártás igazi családi program volt.. igaz, Kata még inkább csak a nyers tésztát ette.. :) Közben terveztem egy újabb angyalt, jövőre talán textilből is elkészül.. :D



A lányok - ahogy korábban írtam már- egy "beépített" babakonyhát kaptak ajándékba - az egyik konyhaszekrényembe szerkesztettük bele.. Ha nem leszek lusta, készítek majd róla közelebbi fotót is.. Szaloncukor nyomvonal vezetett a karácsonyfától az ajándékig, hogy könnyebben rátaláljanak az aprónépek.. :D Azért- hogy mennyire nem tudunk gyerekfejjel gondolkodni- első körben a pöttyöslabda és huplahopp (sic!) karika nagyobb sikert aratott.. :D

Fércjutka (és persze a többiek) szíves figyelmébe ajánlanám: a képeken úton -útfélen Férccsatok láthatóak.. :D
De ezen a leginkább:


Related Posts with Thumbnails