2010. dec. 21.

Mit hoz az angyal? (Waldorf baba WIP)

Az aranykezű asztalosainknak köszönhetően a karácsonyi készülődős programunk-hangulatunk igencsak fel(be)borult (leginkább az enyém, mert a lányok egy nagy halom fűrészpor tetején is szívesen száncsengőznének meg gyertyáznának, de nekem bőven sok most az eddig-jönni-nem- akaró, és-most-hirtelen-megjelenő, mindenbe-belekezdő, semmit-be-nem-fejező munkások hadával bajlódni. Eh, erről többet inkább nem is írnék.. ) Szóval bocs, a tervezett programok egy része törölve. :( Helyette megpróbálok azokra a pontokra koncentrálni, amik nélkül valóban nem lenne Karácsony.. (Bár, elvileg semmilyen kellék nem kellene hozzá- lásd ajánlott olvasmányként a Grincset - de azért egy négy- és egy kétéves elé mégsem állhatok így. :D)

Szóval a lányok ajándéka idén egy babaház lesz (ha... az asztalosunk idejében elhozza.. :PP) És hozzá gondoltam, hogy babákat kapnak majd. Természetesen nem Barbie-t, bár sajnálatomra, idén már az sem elkerülhető; mindkét nagymaminak annyira masszív kívánsága, hogy a gyerekeket tömény giccsel árasszák el, hogy értelmetlen lenne bárminemű további ellenállás.

Szóval a ház valami ilyesmi lenne: (legalábbis nagyon remélem, hogy ilyen is lesz!)
A kedvenc online lakberendezési boltomból néztem ki. Nem mondom, hogy jaj, miért nincs ilyen itthon - úgysem tudnánk megfizetni- , de a házunk berendezésénél sok ötletet innen merítettem.


Kép: Pottery Barn

A miénkben műanyag kreatúrák helyett drótvázas Waldorf babák fognak lakni- már csak a mérhetetlen hajtömeget kell valahogy megzaboláznom, és ruhát készítenem a kis hölgyeknek (számomra ez a babakészítés legnehezebb része- pláne, ha 17 cm-es babát szeretnék öltöztetősre készíteni). Remélem, holnap készen is be tudom majd mutatni őket. :)







A drótos babáknak az a "vonzereje", hogy a vázuknak köszönhetően többféle pozícióba beállíthatóak, le tudnak ülni, a saját lábukon megállnak ( ha elég ügyes az ember lánya. :D)
Persze, első ilyen kísérletként, több sebből vérzik még, de remélem, azért a barbikkal így is felveszik majd a versenyt. :D

2010. dec. 17.

Karácsonyi angyalok

Most csak pár kép a lányokról.. ebből készült karácsonyi képeslap, és a nagyik unokás naptárjának decemberi fotói. :)











Minden elismerésen a gyerekfotósoké.. Egy, két stb.. csöppséget lekötni egy fotózás erejéig.. hát, nem kis munka. :D Nekünk a végefelé már csak csoki bevetésével sikerült. :D




2010. dec. 15.

Advent 15. nap: Szállingózó hópihék



Ma egész nap hullott a hó- s ennek varázslatos hangulata volt (most tekintsünk el az előző postban részletezett illúzióromboló hatásoktól). Amúgy is szerettem volna a lányokkal hópihéket készíteni, keresve sem találhattam volna erre jobb alkalmat. (Aláfestő zenének az elektromos fűrész zaja hallatszott az emeletről, de sebaj, amúgy is be vagyok rekedve, énekelni úgysem tudtam volna. :D)

Most nem készültek fázisfotók, a technika mindenkinek ismerős az oviból- papírcsipke készítés. Mi muffinpapírokat használtunk alapanyagként: ezekből szép, egyforma méretű, könnyed hópihéket készíthetünk 8 vagy 16 részre hajtogatva. Sára már szépen előrajzolta magának a mintákat, amit ügyesen ki is vagdosott (legfeljebb a sarkok találkozásánál kellett besegíteni és a kihajtogatásnál kellett ügyelni az óvatosságra, mert a vékony, csipkézett papír igen szakadékony).

Katánál más technikát alkalmaztunk: a nyolc részre hajtogatott papírkorongot random módon behajtottam még valahol és az így keletkezett kicsi csücsköt csippentette le ő a kis ollójával. Aztán visszahajtottam, és máshol hajtottam be a papírt újra. A végeredmény a két esetben ugyanaz. :D

A kész csipkéket óvatosan átvasaltam, hogy szépen kisimuljanak.
Azért azt sajnálom, hogy arról nem készült fotó, amikor a lányok feldobálták a pihéket, és a valódiakhoz hasonlóan, szépen szállingóztak lefelé.



Amikor kijátszadozták magukat, alapot festettünk, hogy a "galériánkba" is el tudjuk helyezni az új alkotásokat. A téli este égboltjának színeit nyomtuk a palettára, amiből a lányok kedvük szerint keverhették ki a hátteret. Meg szerettem volna próbálni a sózós technikát (vizes festékre szórva a sószemek magukba szívják a nedvességet, kristályos rajzolatot hagyva maga után), de ezt még gyakorolnunk kell: a rajzolat csak kevés helyen jött elő, ellenben a sószemcsék jól beleragadtak a képbe- szerencsére ez is kapóra jött, szép, jégre/hóra emlékeztető szikrázó darabkák maradtak a lapon.





A kereteink épp kicsik voltak a hópihéinkhez- a széle mindegyiknek kilógott volna, így inkább nem egy-egy került a képekre, hanem többet, félig kilógva illesztettünk a háttér elé, a maradék részeket a háttér mögé visszahajtva.

Akinek van lamináló gépe, az megpróbálhatja a hópihéket kerek műanyag lapocskák közé laminálni, és így felfüggeszteni - csoportosával vagy füzérben igazi havas hangulatot áraszthat. :D

Mesekönyv: J. Emmett: Téli varázslat



Bájos kis téli történet szépséges rajzokkal. :)

Mit nekünk Karácsony?

Bár kint havazik, s itt benn rendületlenül készítik a lányok a karácsonyi díszeket, rajzokat, olvassuk a meséket, énekeljük, hallgatjuk a dalokat, mesélünk a Kisded születéséről - mégis, valahogy nem érzem, amivel pedig az adventi naptár minden este szembesít, már csak 10, 9.. nap van hátra Karácsonyig.

A családban mindenki tök beteg- és rajtam kívül (aki már túlvagyok egy abszolút sikertelen antibiotikus kúrán) mindenki antibigyót szed (egy-két nagy- és dédszülőt is beleértve)- gyakorlatilag ilyen még nem volt az alatt az öt év alatt, hogy családként fennállunk, de előtte sem igazán dereng hasonló. Szóval a lázas készülődést kiütéssel felváltotta a valódi láz, gyerekorvoshoz járás, lámpázás, orrporszívózás, nyügis bújások.

S ha mindez nem lenne még elég, így a nyolcadik hónap vége felé, akkor ehhez még képzeljétek hozzá az egész lakást elborító fűrészpor illatot (fahéj és szegfűszeg helyett)- és port. Mert az asztalosaink nov. végére ígérték, hogy befejezik az emeletet, ahová majd a gyerek- és hálószobák kerülnének. Ezzel szemben még decemberben sem fogják. Nem hogy az egészet nem, de még azt a részét sem, ami a felköltözésünket lehetővé tenné. Lelki szemeim előtt már láttam, hogy még a nagy karácsonyi sürgés-forgás előtt berendezzük Gergő kis szobáját, behajtogatom a szép új szekrénybe a frissen mosott, vasalt kisruhákat, odakészítem a kórházba szánt holmimat a kiságy mellé.. Nos, ez most nem lenne túl szerencsés, hacsak nem szeretném, ha a táskám faforgácsos vagy diszperzites lenne.. :S

Ennyit a Karácsonyról... Valahogy ma szakadt el bennem egy olyan húr (eddig csak reménykedtem, vártam, hogy csak készen lesznek, csak meglesz, ha már megígérték), most viszont már.. hát, nem is tudom, mit csináljak... mert egyik pillanatban azt mondom, nem érdekel, lemosom végre az ablakokat, polcokat, felrakom a karácsonyi dekorációt.. de aztán rögtön le is lohad a kedvem, mert mi értelme mindennek, ha két napon belül vastag szürke por borít újra mindent?

Nah, panaszkodásból ennyi is elég.. A lányok teli torokból éneklik a Hullapelyhest, s ettől rögtön jobb kedvem lett (...) még akkor is, ha közvetlen ezután Sára kiabált, hogy Kata bepisilt- a lapradiátorba.. :DDD Hát, konkrétan reménykedtem, hogy a radiátor szétszerelése az idei nagytakarításból kimaradhat.. :)))

U.i.: Azért az adventi postokat nem adom ám fel- bár sok nem jelenik meg adott napon a blogon, szinte minden este elmentek egy vázlatot vagy piszkozatot, s ha kiegészül képekkel, esetleg leírásokkal, akkor közzététel után a napjánál jelenik majd meg- ezért sok postom nem fog megjelenni frissként a bloglistákon, néha érdemes lesz visszagörgetni egy pár napot, vagy megnézni a tartalomjegyzéket, már ha érdekel valakit. :)

(Tegnap pl. 11., 12-éhez fejeztem be egy-egy postot, és elsejéhez is betettem már a hiányzó képeket. :) )

2010. dec. 12.

Advent 12. nap: A mikulásvirág titka



Ez nem a mai mesekönyv címe, hanem a minden évben aktuális adventi rejtély: A szülinapom advent kezdetére esik, így egy-két cserépnyi szépségre mindig számíthatok (sőt, kifejezetten kérek is) . Amikor megkapom, mindig gyönyörű.. két nap után azonban menthetetlenül pöndörödni, kornyadozni, sárgulni, hullani kezdenek a levelek, jó, ha kihúzzák Karácsonyig. Ha öntöztem, hullott, ha hagytam kiszáradni, s csak aztán adtam neki vizet, hullott. Hűvösre téve is, ablakban is, fényszegény helyen is. Az első éves sikertelen újrabepirosításról már nem is beszélek (nyáron bezzeg gyönyörű zöld lombja volt! Na de kinek kell ZÖLD Mikulás??!) Ha esetleg valaki ismeri A TITKOT, kérem, árulja el!!

Ám ha gond is van vele, akkor is: tagadhatatlanul gyönyörű, így nem volt kétséges, hogy valamilyen formában a mi barkácsolásaink egyik témája lesz. Ez a verzió legalább megmarad szép pirosnak. :D

Bár az elmentett ötletek közt van filcből készült szalvétagyűrű és kartonból kivágott- hajtogatott szélforgó, most mégis WCpapír-gurigákból készítettünk inkább díszeket- egy ideig nagy dilemma volt, minek is csináljunk karácsonyfa-díszeket, ha a feldíszített fát úgyis az angyal hozza, de végül a lakás különböző pontjain is lehet vele díszíteni, úgyhogy ezeket a virágokat majd a lépcsőkorláton végigfutó girlandra fogjuk aggatni- ha végre a helyére kerülhet idén is.


Hozzávalók


Laposra nyomott gurigát 6 egyenlő részre osztani


Felvagdosás



Festés- mi akrilt használtunk, és csipeszt, a darabok megfogásához - bár amint látszik, Katának így is sikerült nyakig pirosan kikecmeregnie a napi tevékenységből. :)


Virágformába rendezés


Kettesével összeragasztani, csipesszel megfogatni száradásig


A szirompárokat szintén összeragasztani- ilyen lesz


Száradás után a középen megmaradt lyukba ragasztót pöttyinteni, csipesszel összefogatni


Várakozás közben sárga szalvétából (selyempapírból stb..) apró gömböcskéket sodorni


A virág közepére kis ragasztópettyet tenni, ebbe nyomkodni a gömböcskéket.


Végül a szirmok végeit összecsippentve kissé megtörni az ívet- így jobban hasonlít a mikulásvirág "szirmainak" (felleveleinek) formájára.
(Kép nélkül- tűvel átszúrva az egyik szirmot, akasztót fűzni bele.)

Mesekönyv: Az állatok karácsonya



Egy nem túl kerek, nem túl tartalmas történet, amit ráadásul néhol át is kellett fogalmazzak, ha a karácsonyi illúzióba nem akartam belerondítani. (A mese úgy tálalja, hogy az emberek maguk veszik az ajándékokat..) Az illusztrációk azonban tagadhatatlanul gyönyörűek, igazi télies hangulatot varázsolnak.

Advent 11. nap: Mit hoznak az angyalok?



Amikor az első adventi gyertya meggyújtásakor levelet írtak a lányok az angyalnak, kérdeztem, mit szeretnének- már felkészültem az elképesztőbbnél elképesztőbb ötletekre (a gyerekcsatornák összes hirdetett játéka kellene nekik.. abban a pillanatban), de kellemes meglepetésemre csak egy szép karácsonyfát és egy szép ajándékot kértek az angyaltól. Kis noszogatásomra, mi is lenne az a szép ajándék, mesekönyvet és egy üres füzetet kért Sára, amibe majd ő rajzol szépeket. :)



Ezek után biztos voltam benne, hogy amikor a papírcsipke-ruhájú, montázs angyalokat készítjük, hamar meg fogunk állapodni benne, hogy az egyik angyal karácsonyfát, a másik pedig ajándékot tartson a kezében- ennek ellenére Sára erősen ragaszkodott hozzá, hogy az ő angyala bizony macit fog hozni. A színes kartonokra, maradék papírokra én rajzoltam elő a formákat, Sára már teljesen önállóan vágott, pici segítséggel ragasztott. Katánál jobban be kellett segíteni, de becsületére legyen mondva, végig fennmaradt az érdeklődése, s szépen befejezte a képét. Az angyalok haja "valódi" angyalhaj. :) Már mindketten a szépen bővülő galériánkat díszítik, s a lányok büszkén mutogatják őket a vendégeinknek. :)

Mesekönyv: E.Cody Kimmel: Pingvinem, Oszkár



Nagyon kedves kis történet (a karácsonyi elképesztő kívánságokról és annak következményeiről. :D). A mesevezetés engem nagyon emlékeztet Fröken Skicklig babás történeteire, s ezek után azt hiszem, nem is kétséges, hogy nagyon megszerettük ezt a mesét.

2010. dec. 9.

A leggyengébb láncszem...

.. természetesen megint én vagyok. :) A lányok ugyanis lelkesen csinálnak bármit, amit kitalálok, (sőt, még többet is bírnának :D), legyen az sütés, festés, ragasztás vagy ének; az esti meséket is nagy örömmel hallgatják. Ennek köszönhetően annak ellenére is karácsonyvárós a hangulat nálunk, hogy a lakás ismét a feje tetején áll: Gergő születése előtt még be kellene fejeznünk a felújítás második fázisát, amibe nyáron vágtunk bele. (A mesterek szerint nov. végére készen lett volna minden. Aztán mégsem. Ez van.)

Szóval félig-meddig bírom is tartani a tempót, de estére már annyira kidőlök, hogy a postok (sokszor a fotózás is) rendre elmarad.. Be kell lássam, egy ilyen vállalkozás komolyabb előkészületeket igényelt volna, most meg azért leginkább ad hoc jelleggel működik. Azért igyekszem az elmaradt postokat is pótolni majd, néhány kézműveskedésünk pedig több napon is átível, azokról majd később.. ;)

2010. dec. 3.

Advent 3. nap

Mesekönyv: Brückner Judit: Lili és Berci - Karácsonyi készülődés


Kedves kis mese, elbűvölő illusztrációkkal, pont adventi (vagy Mikulás-) csomagba való füzetecske. Nálunk Kata nagy kedvence Lili és Berci. (Kb. Annapetigergő típusú, hétköz- és ünnepnapokról szóló történetek, csak sokkal szebb rajzokkal.)



Közös szöszmötölés: Csillag-girland
Mivel a lányok délután a nagyinál voltak, ma ott barkácsolgattak kicsit. Volt anyumnak egy nagyon szép hullámkarton csomagolóanyaga- az egyik oldala ezüst, a másik hullámos sötétkék. Előrajzolt csillagokat vágtak ki belőle (persze felnőtt segítséggel) , majd csillámfestékkel befestették az éleket. Száradás után ezüstcérnára fűzték- a karton hullámaiban nagyon jól lehet vezetni a tűt. Ez is hulladék újrahasznosítás volt gyakorlatilag. :) Girland helyett lehet ilyen módszerrel különálló díszeket is készíteni, vagy ajándékcsomagolás, kísérőkártyák dekorálásához is fel lehet használni.

Advent 2. nap




Mesekönyv: Marék Veronika: Annipanni, hull a hó!



Még mindig inkább csak téli ráhangolódás- ha már egyszer van saját hóemberünk is. :)
(És az egyik igen nyomós érv: el kellene jutnunk a könyvtárba, hogy begyűjtsük az adventi olvasnivalót.. ;) )

Közös szöszmötölés: Hóember árvazokniból

Mióta Sára oviba jár, állandó probléma, hogyan hozzunk bele valami barkácsolós tevékenységet abba a kevés időbe, amikor együtt lehetünk. Most igyekszem délelőtt Kata mellett elvégezni mindent és előkészíteni a hozzávalókat - persze, így is jól elhúzódott a közös munka.

Lépésről lépésre - szerintem még szöveg nélkül is egyértelmű.. :D
(Van még fél pár zoknitok? :D)


Szükségünk van: egy fehér gyerekharisnyára (nekünk két fél zoknink volt), meg egy színes zoknira (vagy pl. a fent látható használhatatlan bébi-bokazokni párra. :D), kevés narancs filcre, pár színes gombra, egy befőttesüveg fedélre (kb. 3dl-é), tömőanyagra, cérnára, fonalra, ollóra, ragasztóra (és ragasztópisztolyra)


A zokni aljába beleállítjuk a fedőt, így a hóember stabilan megáll.


Alaposan megtömjük (a lányok nagy sikongatások közepette, két marokkal gyömöszkölték a tömőanyagot.), majd erős cérnával elkötjük.


A fejjel ugyanígy járunk el, csak kevesebb anyagot tömünk bele, elkötés után a maradék zoknirészt visszahajtjuk a fejtetőre, hogy szépen rásimuljon majd a sapi a fejére.


A színes zokni gumírozott része lesz a sapi alja, a fejtetőn a színével harmonizáló fonallal elkötjük, egy kis részt hagyva a felesleget levágjuk.




A színes zokni maradékából (spirálvonalban) sálat vágunk, a nyakába kötjük.






A narancs filcből hosszú háromszöget vágunk, egyik oldalát beragasztózzuk, majd szorosan feltekerjük a rövid szártól kezdve hosszabb szár mentén.


Míg az orr szárad egy kicsit, lehet szemeket, gombokat válogatni. (A maradékokat összeszedni az asztal alól stb.. :D)

SNITT: Itt maradt ki egy mozzanat: elvileg szépen fel kellene ragasztózni mindent a megfelelő helyre, na, ez nem ment igazán a barkácsragasztóval, szóval pár sikertelen próbálkozás után elővettük a ragasztópisztolyt: én pöttyintettem, a lányok adogatták a gombokat, majd egy ceruzával jól rányomták a ragasztóra. (Égésveszély!!)


Nagyon fontos mozzanat: arcpirosítóval pofit festeni a hóembereknek. ;)


Szerintem kész. Sára száj, kéz és seprű után reklamál.. Ha kitart mellette, éjjel meg kell álmodjam a gyerekek által is kivitelezhető szép megoldást.


És ilyenünk is van (volt) - még a legeslegelső hóból frissiben, szegényke azóta a hirtelen olvadások-fagyások miatt már némi restaurálásra szorulna. :)


Related Posts with Thumbnails